Fodor Geza

A nap verse: Fodor Géza: Zölderdőtűz

Mint körbefutó tüzek nádrózsája 
Vörösen sírt a láthatár előttünk 
Hogy átfolyt a kő kék obszidiánba 

Az ég pereme olykor még előtűnt 
Míg füst gomolygott páraként a mélybe 
Hol sisteregve dúlt a zölderdőtűz 

Hogy lángba fordult a madaras ének
S a reszketeggé ajzott délibábok
Tükrözetében roppant meg a lélek

A füst függönye fedte a világot
Szél szította a tüzeket az égnek
Azóta ó jaj hogy félem a lángot