A nap verse: Vári Fábián László: Az utolsó előtti napon

A föld ismét nagy víztükör:
egy szárazulata sincsen.
Föléje hajlik komoran,
bámulja művét az Isten.

Szemében vérző csillag ül,
és gond a homloka mögött.
Híres szivárvány-mosolya
a naprendszerből elszökött.

Az idő szapora lábai
már visszafelé haladnak,
örökre elszürkül a hold,
visszaadja fényét a napnak.

S számlál az Úr: a tengeren
lebeg egymilliárd halott.
Akik a vízzel megbékéltek,
Azoknak kopoltyút adott.

Forrás: wordpress.com