Bede Anna: Csernobil vihara

Épp csak hogy beléptem a házba
Amikor kitört az a Vihar

Mindenki befutott valami fedezékbe
Amikor kitört az a Vihar

Kialudt a Nap, kiürültek az utcák
Amikor kitört az a Vihar

Tudtuk hogy így lesz és mégsem izgultunk
Pedig tudtuk hogy jön a Vihar

Hogy kifogy a Fény mert kiürültek a lelkek
És fölüvölt a Csönd és jön a Vihar

Kifakadt az éj s gennyel borította a Földet
Égeti nyomorultak bőrét savaival

Mennykapun gyávák vacogó keze zörget
Szánunk-bánunk mindent mert ver a Vihar

És fogytán az idő és a Kegyelem sem elég már
Fülünkbe ítéletnek szava rivall

Megrendül hazugságaink menedéke e légvár
Betemet rommá lőtt falaival.