Csontos Márta: Fekete-fehér, igen-nem

Fehér a hó, a fény, a látszat,
az igen, a nem; fehér az égen túl a
Semmi is — minden fehér.
csak amit létezőnek látsz
az elrejtett mögött, az a fekete,
ott nyílik a vakablak, ahol ellobban a kanóc,
ahol nem szólhatsz az utolsó szó jogán.

Én, mint üzletasszony, árulom
idelent a feketét, de az árukészletben
a éjsötét nem a szín hiánya, nem
a kóborló halottlátók kiváltsága.
Mögötte van önmagam másik
része, amit nem választhatok, mert
nem tudok ártani az odaátnak, csak a
törékeny, színgazdag láthatónak.

Kit kidobtak múló napokra, nem
tudja magyarázni a fehérben a
feketét, műhelyében nem tudja
jól eltalálni a méltóság és a halál
keverési arányát, a feketébe nem
tudja elmenteni a fehér jelenlétét.