Finta Éva: Forráspont

Állnak az úti zsivajban
zöldszinü lombozat-ingek
sistereg rajtuk az ólom
sistereg rajtuk a permet
s fulladoz rajtuk a por.

Városi lángfejü vermek.
Nyüzsög alattuk az úttest
nyüzsög alattuk az aszfalt
teste hevére borultan
rezge szinek vonalakkal –
mozdul a léggel a látvány.

Az oszlopra rászáll egy angyal.
Mestere légnemü felleg.
Issza az égi szivárványt
permetesõ s bogarakkal
telnek az alkonyi termek.