Kezdőlap » A nap verse » Marcsák Gergely: Tiborc panasza

Marcsák Gergely: Tiborc panasza

Simándy József emlékére

Magába roskad alattunk a színpad.
Fejünk fölött kihúnynak a fények.
És mi, utódjai szegény Tiborcnak,
a sötétben keresünk most téged.

Elmondanunk már nem maradt kinek,
hogy mindennek fölment az ára,
naponta járunk temetésre, meg
hetente kemoterápiára.

Hogy Melinda Ottó ágyasa lett,
és „pénzért bármit” már a jelszava.
S a háborúból, mi mindent elvett,
a király többé már nem jött haza.

Színház a világ, de drámába hajlott.
Bár sötét librettót ír a végzet,
elcsukló hangunk tán ma is meghallod,
időtlen bánatunk ma is megérzed,

s ha így van, jöjj még a túlvilágról
kínzó bajaink tetőzésekor.
E rút század baljós darabjából
nagyon hiányzik már egy hőstenor.

Szólj hozzá!

Read previous post:
Kijevet illetik meg a Hollandiában rekedt krími kincsek

Ukrajnának kell visszaszolgáltatni azokat a felbecsülhetetlen értékű arany műkincseket, amelyeket holland múzeumok korábban a Krím félsziget múzeumaiból kölcsönöztek ki, de...

Close