Penckófer János: A vershallás helyéről, ahol a pusztítás csodája és a teremtő önismeret összeér

A gyilkosságot nem
tanulja senki, mint
a vershallás, olyan,
vagy, mint a régi
Angyalszáj utca
emléke, folyton
alakul. Egy bíbor
alkalom, egy röpke
borzadályba futó
remegés –: kivársz,
egy picit még figyelsz
a test hangjaira, és
aztán – mégse. Majd.
Gyerünk, haladjunk
tovább.