Tárczy Andor: Ringatva viszem

Felperzselt mezőn verdes az árnyam.
Ringatva viszem kismadaram.
Égnek a felhők. Rőtvörös ernyőt
Feszít fölénk a birodalom.

Madárkám néma. Félti a lelkét,
Édes-keserves anyaszavát.
Remeg karomban, reszket ölemtől…
Vércse fen karmot s tüzet kiált.

Segítenének barázdaszélen
Lapuló fejszés kísértetek?
Hiába zárnám – nem lehet – öklöm,
Hisz tenyeremen élet piheg.

Égnek a felhők. Haljon ki felnőtt!
Így rendelte a birodalom.
Rőtvörös ernyőt fogammal tépve
Ringatva mentem kismadaram.