Beregszász kulturális életének központja volt egykor az 1913-ban felavatott Úri Kaszinó. Olyan művészek fordultak meg benne, mint Kosztolányi Dezső, Mécs László, Fedák Sári, Móricz Zsigmond, Báthy Anna.
Néhány nappal ezelőtt ünnepelte a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (KMKE) fennállásának 25. évfordulóját. A jubileumi gyűlésen az egykori alapító tagok mellett Kárpátalja számos településéről érkeztek könyvtárosok, hogy együtt méltassák a civil szervezet negyedévszázados tevékenységét.
95 évvel ezelőtt a Prágai Magyar Hírlap az 1924. november 7-i számában az alábbi ungvári hírről számolt be A peches betörő címmel:
Tizenöt ház és húsz melléképület égett le 1910-ben egy técsői tűzvészben.
„Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik” – mondta egykor Weöres Sándor. Úgy érzem, hogy a salánki Tihor családban az édesanya, Beáta tölti be a kályha szerepét. Ő az, aki összefogja a szeretteit, gondoskodik róluk és aggódik értük. Nincs könnyű feladata, hiszen férje, Gábor…
A Prágai Magyar Hírlap 1928. augusztus 10-i számában a Felső-Tisza-vidéken lefülelt pénzhamisítókról olvashatunk.
A Prágai Magyar Hírlap 1937. június 24-i számában olvashatunk arról a búcsúi férfiról, aki többszörös bigámiát követett el.
Szent Mihály arkangyal és az összes mennyei erők ünnepén, november 8-án tartotta templombúcsúját a Salánki Görögkatolikus Egyházközség.
Beregszász legrégebbi épülete a Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom, melynek alapítói XII. századi szászok voltak, akiket II. Géza királyunk telepített le a Vérke partján.
A Rákóczi sírja és egyéb költemények című Radó Antal verseskötet 1903-ban jelent meg Budapesten. A könyv első verse a címadó Rákóczi sírja, mely drámaian foglalja össze a Nagyságos Fejedelem küzdelmes életét és hontalanságát.
End of content
End of content