Tóth Árpád: Tánc
Táncot kivánnék látni, hintázó női testet…
Táncot kivánnék látni, hintázó női testet…
Akarom: fontos ne legyek magamnak.
Hontalan vagyok,
Mert hiszek jóban, igazban, szépben.
Ne vigasztaljatok!
Már tudom, nem marad a kő.
Galambcsapat a kunyhó tetején:
bucskázók, örvösek és büszke pávák.
Most már, itt magamba sírván
Most már mindet visszahívnám
A sok elmúlt éneket…
Ó, te régi vadregényes, ősi berek!
Legenda őrzi még ma is emlékedet.
Belémsurrant a Téboly,
hátra, elrejtőzött, most
fosztogat
Szavak színes labdája cikázik
oda-vissza, oda-vissza…
End of content
End of content