Ajándék a dobronyi líceumnak – Európai színvonalú konyha és étkezde

A Nagydobronyi Református Líceum – ahol két szakirányban (fizika-matematika és biológia-kémia tagozatokon) folyik az oktatás – 1995-ben nyitotta meg kapuit. Akkor 26 diák kezdte itt meg tanulmányait. Azóta közel négyszázan vehették át az érettségi bizonyítványukat, szinte valamennyien sikeresen felvételiztek kárpátaljai és magyarországi egyetemekre, főiskolákra. Idén 21 végzőst bocsátottak ki, és 41-en nyertek felvételt, így szeptemberben 99 diák kezdheti meg tanulmányait a líceum falai között, tájékoztat Katona Béla, az intézmény igazgatója.

Az étkezde mintegy 700-800 méterre található az oktatási intézménytől, s a diákoknak ezt a távot hóban, fagyban, esőben háromszor kellett megtenni naponta, forgalmas úton is átkelve, ami bizony – főleg téli napokon, sötétben – nem kis veszéllyel járt. Régóta szorgalmazzák egy étkezde építését az iskola területén, de arra anyagi lehetőségük nem volt, s ennek a nagyszabású munkának a finanszírozását sem a fenntartó, a Kárpátaljai Református Egyház Jótékonysági Alapítványa, sem az egyházkerület nem tudta felvállalni. De az Úr csodásan működik!

Erről győződtek meg ezúttal is, amikor a hollandiai Deventer város gyülekezetének Colmschate Ukraine Contact (CUC) segélyszervezete felajánlotta segítségét. Az elmúlt tavasz áprilisában kezdték el a munkálatokat, és idén július 23-án át is adták a létesítményt, európai színvonalon felszerelt konyha és étkezde, mosdó várja szeptembertől a diákokat. A tetőteret is hasznosítják, ott kap helyet majd a fiúkollégium. A négyágyas szobákat a jövő évben magyarországi támogatással szeretnék rendbe tenni és felszerelni. Katona Béla érdeklődésünkre elmondta, hogy Szászfalvi László államtitkártól kaptak erre ígéretet, s nemrég biztató hír érkezett: az anyagi forrás megvan, az átutalásra várnak. Az igazgató abbéli reményének adott hangot, hogy a következő tanévben azt is birtokukba vehetik majd.

Az étkezde és a konyha ünnepi átadása Horkay László lelkész áhítatával vette kezdetét, aki az 50. Zsoltár 23. versét helyezte a jelenlévők szívére. Arra figyelmeztetve, hogy soha ne feledkezzünk el hálát adni az Úrnak a Tőle kapott testi-lelki ajándékokért, de elsősorban a szabadításért, a megváltásért. Horkay László hálát adott ezúttal a líceumnak segítő kezet nyújtó holland testvérekért is.
Katona Béla igazgató köszönetet mondott a deventerieknek az anyagi támogatásért, a Hollandiából érkezett és a líceum diákjainak, pedagógusainak a kétkezi munkáért, Katkó Lászlónak, a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Gyermekotthon vezetőjének a hathatós támogatásért, a munkák koordinálásáért, a szülőknek, a gyülekezetnek a segítségét, az imahátteret, és mindenkinek, aki bármi módon is hozzájárult a munkálatokhoz, majd a 2Kor 9, 5–8 verseivel kérte Isten áldását az életükre. A deventeriek nevében Carel Diekerhof, a CUC elnöke szólt az egybegyűltekhez. Mint elmondta, korábban Kisgejőcön (2005) és Eszenyben (2008) építettek hasonló étkezdét, és a kisgejőci iskolaépület felújításában vettek részt. A segélyszervezet olyan projektet támogat, ami az ifjúságnak szól, biztosított a létesítmény sikeres működtetése, no és van rá elegendő pénz. Ezeket a projekteket a holland kormány elfogadta azzal a feltétellel, hogy a támogatott is járuljon hozzá bizonyos önköltséggel. (Ezúttal 10 %-ról volt szó.) Carel Diekerhof elismeréssel szólt a nagydobronyiak vendégszeretetéről, Katkó László szervező munkájáról, egyben köszönetet is mondott, amiért biztosította az építőbrigádot, ők pedig szállást és étkezést kaptak a gyermekotthonban. Az elnök úr megköszönte a tervező, Lautner György munkáját, Katona Béla odaadását, a szakácsok finom ételeit. Bátori József főgondnok az Ungi Egyházmegye nevében mondott köszönetet a holland testvéreknek és a támogatóknak a segítségért, s hálát adott azokért a gyerekekért is, akik birtokba veszik az új létesítményt. Igen nagyra értékelte a hollandok segítőkészségét, támogatását Katkó László, aki a köszönő szavak mellett azt is elmondta, hogy a holland testvéreink nem csupán pénzüket ajánlották fel, de szabadidejüket is feláldozták, és saját költségükön eljöttek ide (diákok is), hogy két kezükkel is segítsenek. Van mit tanulni tőlük! Mert „Aki azért tudna cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak” (Jakab 4, 17).
Az ünnepségen a líceum énekkara és a nagydobronyi gyülekezet ifjúsági együttese szolgált. Kolozsy András lelkészigazgató záróimáját követően leleplezték az épület homlokzatán a támogatóknak három nyelven emléket állító márványtáblát, átvágták a nemzeti színű szalagokat, majd szeretetvendégségre invitáltak mindenkit az új étkezdébe.
Kovács Erzsébet