Borostyánba zárt ősmadár szárnyakat találtak

A 99 millió évvel ezelőtt élt madarak tollai szinte megegyeztek a ma megfigyelhetőkkel.

Aki látta a Jurassic Parkot, tudja, hogy a borostyánban ragadt ősmaradványok igen fontos leletek.

Egy mianmari borostyán lelőhelyről most egy látványos és tudományos szempontból is érdekes fosszília került elő.

A közel száz millió évvel ezelőtt megszilárdult gyanta két, 2-3 centi hosszú apró madárszárnyakat őriz. A szárnyak a paleontológusok szerint frissen kikelt fiókákhoz tartozhattak.

Vesztükre nem voltak elég erősek ahhoz, kirángassák szárnyaikat a gyantából – mondta el Mike Benton, a leletről szóló publikáció egyik szerzője.

A Bristoli Egyetem professzora szerint a tollak a legapróbb részletekig megőrződtek, a pehelytollakat és fedőtollakat szépen el lehet különíteni egymástól.

A tollak szára és zászlói is megfigyelhetőek, és a szakember szerint nem sokban különböznek attól, amit a ma élő madaraknál láthatunk.

Még színek nyomai is felfedezhetők, csíkok és pöttyök díszíthették egykor a szárnyakat.

Az őskori tollakat általában kőlenyomatokon tanulmányozhatják a tudósok, most viszont az eredeti szárnyakat vehették szemügyre.

A kutatócsoport röntgenfelvételekkel térképezte fel a szárnyak pontos csont- és tollszerkezetét.

Apró karmokat is találtak, melyek a fán kúszásban segítették a kismadarakat.

Felnőtt madaraktól többnyire csak tollmaradványokat találnak borostyánban, ami azt mutatja, hogy vagy elkerülték a ragadós gyantát, vagy elég erősek voltak ahhoz, hogy kirángassák magukat belőle.