Északi Áramlat-2: nyitott kérdés a gázvezeték jövő évi beindítása
Még mindig teljesen nyitott kérdés, hogy jövőre az Északi Áramlat 2 vezetéken keresztül érkezik-e orosz gáz Európába. Mindeközben már Ázsiából térítenek el LNG-szállítmányokat az áramszünettől tartó európaiak.
Moszkva gyors döntést sürget az Északi Áramlat-2 gázvezeték beindításáról, Szergej Nyecsajev, Oroszország németországi nagykövete a Deutsche Presse-Agenturnak úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy bárkinek is érdekében állna az üzembehelyezés késleltetése – írja a Focus német lap online kiadása. Kiemelte, hogy Oroszország készen áll az azonnali gázszállításra. Nyecsajev az SPD, a Zöldek és az FDP alkotta új szövetségi kormánytól azt várja, hogy a kérdést pragmatikusan, a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva kezelje.
Magánszektor-projekt, vagy nem magánszektor-projekt?
Annalena Baerbock külügyminiszter a dpa-nak adott interjújában ismét elmondta, hogy véleménye szerint az Északi Áramlat 2 több, mint egy magánszektor-projekt. A Zöldek politikusa kiemelte, hogy az elmúlt évek egyértelművé tették az Északi Áramlat 2 geostratégiai szerepét, figyelembe véve az eltérő európai megítélést is. Korábban a CDU/CSU és az SPD régi szövetségi kormánya is elismerte, hogy a gázvezeték biztonsági kérdéseket is felvet.
Alexander Dobrindt, a CSU frakcióvezetője ezzel szemben a dpa-nak úgy fogalmazott, hogy az Északi Áramlat 2 folyamatos megkérdőjelezése nem szerencsés. Az Oroszország és Németország közötti gázvezetékek készen vannak, hiányzik azonban a Szövetségi Hálózati Ügynökség működési engedélye. Jochen Homann, az ügynökség elnöke nemrég azt mondta, döntés az év első felében nem várható, valamint az EU Bizottság felülvizsgálata is folyamatban van.
Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár az ügynökség eljárását teljesen politikamentesnek, a gázvezetéket pedig magánszektor-projektnek nevezte.
Baerbock ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „a dolgok jelenlegi állása szerint a jogi felülvizsgálat a Szövetségi Hálózati Ügynökség feladata. Olaf Scholz és én a helyzetet különböző szavakkal írtuk le”.
A külügyminiszter egyben utalt a Merkel-kormány és az Egyesült Államok közötti megállapodásra is. Baerbock azt mondta, „a korábbi német kormány az amerikai kormánnyal együtt világossá tette, hogy az energiát nem szabad fegyverként használni, mert ennek jelentős következményei lennének. Ez jelenleg is érvényes”. Az USA azért ellenzi a vezetéket, mert tart attól, hogy Európa túlzott mértékben függ majd az orosz energiaellátástól, és a Zöldeknek is alapvető fenntartásaik vannak a projekttel szemben.
Mindeközben már Ázsiából térítenek el LNG-szállítmányokat az áramszünettől tartó európaiak – számolt be az Infostart. A Földközi-tengeren és a Szuezi-csatornán áthaladva már India déli csücskénél voltak az amerikai földgázt szállító furcsa kinézetű LNG-tankerek, amikor a kapitányok megkapták az utasítást: forduljanak meg, az új úti cél Európa. Az ok: a megugrott európai kereslet és az ennek nyomán égbe szökött árak miatt a kontinens több ellátója hajlandó volt rálicitálni az ázsiai vevőkre. Így a hatalmas gömbtartályokban szállított, szuperhűtött cseppfolyósított gáz európai erőművekben termelhet áramot. De nemcsak amerikai, hanem egy évtized után először ausztrál LNG-t szállító hajók is európai kikötőkbe tartanak.
Nyecsajev orosz nagykövet álláspontja az, amit az új német kormánytól hallom, miszerint ez egy magánszektorbeli projekt, amelyet nem szabad összekapcsolni a politikával. Scholz kijelentése ugyanakkor a hónap közepén komoly felháborodást keltett.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország szaván fogja-e Scholzot, Nyecsajev azt mondta, „senkit sem fogunk számon kérni. De nagyon reméljük, hogy a projektet végig tudjuk vinni, mert az mindenkinek hasznára válna”.
Forrás: hirado.hu