Gyógyszer recept nélkül?

 

Váratlan eredményt hozott a Horsenyin Intézet múlt héten lebonyolított közvélemény kutatása. Kiderült, hogy az ukránok fele orvosi recept nélkül vásárolja gyógyszerét, egyharmaduk rendszeresen, minden nap szed valamilyen készítményt, mindössze kevesebb, mint 10 százalékuk él gyógyszerek nélkül.

 

Váratlan eredményt hozott a Horsenyin Intézet múlt héten lebonyolított közvélemény kutatása. Kiderült, hogy az ukránok fele orvosi recept nélkül vásárolja gyógyszerét, egyharmaduk rendszeresen, minden nap szed valamilyen készítményt, mindössze kevesebb, mint 10 százalékuk él gyógyszerek nélkül.

Az különösen aggasztó, hogy a megkérdezettek közel fele orvosi vény nélkül szerzi be a gyógyszerét. Ez sajnos komoly következményekkel járhat. Nem mindenki szedhet bármilyen gyógyszert, amit a szomszéd néni szed, nem biztos, hogy használni fog neki is, arról már nem is beszélve, hogy csakis az orvos állapíthatja meg a szükséges gyógyszer adagot, bármilyen önkényeskedés ezen a téren nagyon nagy bajt okozhat. Az a gyógyszer, amely egyeseknek használ, másoknak káros, sőt halálos lehet!

A lakosság több mint 40 százalékának nincsenek gyógyszervásárlási nehézségei, 29,7 százalékuk azonban nem tudja kifizetni gyógyszerének árát.

A megkérdezettek több mint 40 százaléka nem tulajdonított jelentőséget annak, hol gyártották gyógyszerét, 30,1 százalékuk azonban a külföldi gyógyszereket részesíti előnyben. Csak a megkérdezettek negyedrésze bízott fenntartás nélkül a hazai gyártmányú gyógyszerekben.

A közvélemény kutatás bebizonyította, hogy a megkérdezettek több mint 90 (!) százalékának véleménye szerint mindenütt szigorú állami ellenőrzést kellene bevezetni a gyógyszerek árai felett. Az emberek nem értik, miért kerül egy és ugyanaz a gyógyszer többe az egyik patikában, mint a másikban. Többségük visszaállítaná a régi állami gyógyszerellátó rendszert, megszüntetné a magángyógyszertárakat. Természetesen, erre már nem kerülhet sor, de a jelenlegi helyzet komoly aggodalomra adhat okot. Az egészségügyi ellátásban, különösen az orvosi rendelőintézetek (úgynevezett poliklinikák) munkájában, az utóbbi húsz év alatt nem történtek lényeges változások, a gyógyszerellátás viszont teljesen megváltozott, privatizálták a patikákat. Minden városban rengeteg új gyógyszertár nyílt (Beregszászban például 27, vagyis a Vérke-parti városban 1000 lakosra már egy patika jut!). Nyilvánvaló, hogy a gyógyszer-kereskedelem virágzó és jövedelmező üzletággá vált. És ez sajnos semmiképpen nem szolgálhatja a betegek érdekeit. A gyógyszertárak fenntartása, dolgozóinak fizetése, a gyógyszerek beszerzése nagyon sokba kerül, ezek a költségek pedig természetesen befolyásolják a gyógyszerek árait.

Megdöbbentő, hogy a megkérdezettek több mint 85 százaléka nem zárja ki a gyógyszerek meghamisításának lehetőségét. Érthetetlennek tartják azt is, miért nincsenek minden gyógyszertárban kifüggesztve az árlisták, miért hiányzanak az  árcédulák a készítményeken. Az emberek nagy része szerint ez lehetőséget nyújt a patikusoknak arra, hogy annyit kérjenek a gyógyszerért, amennyit akarnak.

Az emberek nagy része a tévében közvetített reklámok alapján veszi meg gyógyszerét. A kereskedelmi tévécsatornák egyre több „csodaszert”, gyógyító hatású amulettet, stb.-t ajánlanak az emberek figyelmébe. És a betegek hisznek a reklámoknak, nem fordulnak orvoshoz egészségi gondjaikkal, ami sajnos nem egy esetben tragikus következményekkel járhat.

Németországban, Belgiumban, Dániában, Svájcban tilos a gyógyszerek reklámozása a tömegtájékoztatási eszközökben, Svédországban pedig nem szabad orvosi vényekre kapható gyógyszereket reklámozni, Angliában, Olaszországban, Finnországban, Franciaországban a hatóságok szigorúan ellenőrzik a gyógyszerreklámok szövegeit. A mi parlamentünkben viszont már régen beszélnek a gyógyszerreklámok betiltásának szükségességéről a tömegtájékoztatási eszközökben, de teljesen eredménytelenül. A múlt év októberében a képviselők nem támogatták például még azt a javaslatot sem, hogy tiltsák meg gyógyszerreklámok közvetítését legalább a gyermekek számára sugárzott tv-programok előtt és után. 450 képviselőből mindössze heten adták voksukat erre a javaslatra!

-i-gy

Forrás: karpatinfo.net