Kezdőlap » Címke archívum: honismeret (oldal 5)

Címke archívum: honismeret

A fonóban újra szólt a nóta

A környéken hajdan bőven fellelhető somfák után kapta nevét, amelyet már egy 1270-ből származó okirat is említ mint királyi birtokot. Rövid nevéhez társult jóval később a Bereg előtag. A névadó somfákat ma már persze hiába keresnénk, de munkájában, érdeklődési körében vagy épp mesterségében a régvolt időkhöz ragaszkodó lakost azért bőven találhatunk – ez Beregsom.

Bővebben »

A nemtudom szilvától a böllérkedésig

Beregszásztól mindössze 10 km-re található a sokak számára leginkább a böllérkedésnek és a lekvárfőzésnek szentelt eseményeiről híres Mezőgecse. Az Árpád-kori település nevének első említése 1232-ből származik. Nagy tömegeket érdeklő és megmozgató rendezvényein kívül a hagyományokhoz való erős ragaszkodás is érdekessé, értékessé teszi a falut s annak lakosságát.

Bővebben »

Egy „csonkává” vált település

Rovatunkban ezúttal Csonkapapit mutatjuk be. A község Hetyen és Mezőkaszony között helyezkedik el. Nevét az oklevelek 1261-ben említik először Pop néven. A Papi helynév papi birtokra utal.

Bővebben »

Nótázó kántor, tojásszedés, ellesett mesterségek

A Kárpátalja magyarlakta településeit, s az azokban élő hagyományokat, kézműveseket és mesterembereket bemutató rovatunkban több alkalommal olvashattak már olyan népszokásokról, amelyek csak az adott településre jellemzőek.

Bővebben »

A „ruharongyító” borok hazája

Beregszász és Nagy­bereg között helyezkedik el a leginkább a szőlőtermesztésről, borkészítésről elhíresült falucska, Kígyós. No, de ne felejtsük el, hogy a járásközpont szomszédját bizony nemcsak jó borai, hanem a népművészet mestere címmel rendelkező kézművesei, méhészei, ügyes, kitartó és találékony mesteremberei is különösen értékessé teszik.

Bővebben »