függőség

Internet: az új drog

Az internetfüggőség korunk új, rendkívül veszélyes addikciója, mert a gyermekeket is érinti. Míg más függőségekkel általában legkorábban tizenévesen találkozik az ember, az internet már kisgyerekkortól jelen van a Z-generáció életében.  

Addikcióról akkor beszélhetünk, ha a függőség tárgya uralni kezdi a személy életét, jelentősen befolyásolja a viselkedését, és káros hatást okoz a testi-lelki életére és a környezetére. Az addikcióknak csak az egyik típusa az, amivel a társadalom általában azonosítani szokta a függőséget, a kémiai szerhasználat (alkohol, kábítószer, gyógyszerek), a másik típus az úgynevezett viselkedési addikciók.

A viselkedési addikciók főbb típusai: játékszenvedély, munkafüggőség, kényszeres vásárlás, szex- és szerelemfüggőség, társfüggés, evészavarok, sportfüggés, internettől és számítógépes játékoktól való függése.

Mindenki internetezik, mi ezzel a baj?

Alkoholt senki nem ad a kisgyerekének, főleg nem korlátok nélkül, ám az internethasználat sok esetben korlátlanul áll rendelkezésre társadalmunk legfiatalabbjai számára. A korlátlan internethasználat azonban semmilyen életkorban nem javasolt, arról viszont nincs egyetértés, hogy mit is jelent pontosan a normális használat. Szakértők maximum két óra „felesleges használatra” korlátoznák a képernyő előtt eltöltött időt, ám ebben sok tényező közrejátszik. Míg a felnőtt ezt ösztönösen érzékelheti, még ha nincs is tisztában az internetfüggőség fogalmával, a gyermekeket semmilyen belső gát nem tartja vissza, hiszen ebben nőnek fel, ezt látják a szülőktől, az iskolában, mindenhol.

Egy 2015-ös kutatás szerint a 0–6 év közötti gyermekek 7%-a szokott egyedül használni otthon okostelefont vagy táblagépet, illetve 11%-a használ egyedül is asztali számítógépet vagy laptopot. Ez az arány pedig rendkívüli ütemben nő a gyermek életkorával egyetemben.

Az ingeréhség

A gyermek számára az internet gyorsan kielégíti az ingerszükségletet, hiszen gyorsan változó, színes, képes-hangos ingerek érik ezáltal. Ezzel jócskán megnő az ingerküszöb, és rendkívüli módon romlik a figyelem képessége. Minél több impulzus éri a gyermeket, annál nagyobb lesz az ingeréhsége. Folyamatos stimulációra vágyik így az agyunk ebben az ingergazdag világban. Az ingeréhség folyamatos csillapítása pedig könnyen vezethet egyéb, akár kémiai függőségekhez.

Elcsábít, manipulál, követelőzik

Az internetadta végtelen, gyorsan frissülő felületeiről nehéz kilépni. Csak még egy TikTok-videó, csak még egy kép a Pinteresten… A sok „még egy”-ből pedig hosszú „fölöslegesen eltöltött” órák válnak. De ha van rá időnk, miért is ne? Hiszen mindenkinek joga van egy kis lazításhoz.

A probléma akkor jelentkezik, ha az egyén nem jut internethez, és előjönnek az elvonási tünetek. Szakértők szerint gyakori elvonási tünet a szorongás, a düh és a depresszió. Mivel az online valóságban élik az életüket, legyen ez játék-, sorozat- vagy szociális platformok túlzott használata, így hirtelen unalmat és ürességet éreznek, nem tudnak boldogulni a való világban, értelmetlennek látnak mindent. A gyerekkorban kezdődő rendszeres internethasználat mellett nem tudják, hogyan kell anélkül élni. Nem tudják, hogyan kezeljék a személyes szociális kapcsolataikat, nem tudnak offline szórakozni, nem kopognak át a szomszédgyerekhez izgatottan egy új focilabdával… Az internetnek köszönhetően folytonosan függenek a visszajelzéstől, így önképzavarok alakulnak ki, nem merik magukat önfeledten elengedni, nem alakul ki az egészséges problémamegoldó és konfliktuskezelő képességük, ehelyett zárkózottak, szorongók, elégedetlenek önmagukkal és az egész világgal. Nem meglepő tehát, ha az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a kamaszkori depresszió és öngyilkosságok száma.

A számítógépes játékoktól, mobiltelefontól vagy az internettől való függőség főbb jellemzői:

  • Alvásmegvonás a számítógép- vagy a mobiltelefonhasználat miatt.
  • Depresszió, hangulatingadozás, jelentős elégedetlenség.
  • Szociális kapcsolatok romlása, munkahelyi vagy iskolai teljesítmény csökkenése.
  • Menekülés a hétköznapi életből.
  • Elvonási tüneteket; a mobiltelefon vagy számítógép hiánya szorongást és diszkomfortérzést okoz.

Mivel minél korábban kezdünk el használni egy „szert”, az annál korábban épül be az identitásunkba, így annál nehezebb kezelni a problémát. Az internet egy hasznos platform – ha úgy használjuk. Ha viszont rendszeres használata negatívan hat az életünkre, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Gyermekeinkre viszont fokozottan ügyeljünk, hiszen egy nyitott üveg bort sem teszünk le az asztalára.

Ha kérdése van, esetleg szeretné megosztani a történetét, forduljon hozzám bizalommal a [email protected] e-mail-címen.

Ernyei Bea – addiktológiai konzultáns-hallgató

Kárpátalja.ma