Kossuth Lajos nevét viselve… A Lechner Ödön által tervezett beregszászi középiskola

Ha a Vérke-parti város főterét elhagyva befordulunk a Hmelnickij (egykori Bocskai) utcába, hamar szemünkbe ötlik egy impozáns, patinás iskolaépület.

Főbejáratánál az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc első számú vezetőjének, Kossuth Lajosnak a szobrára esik a tekintetünk, az épület belső terében pedig a hajdani forradalmár államférfit ábrázoló két arckép is arra hívhatja fel a tanárok és a diákok figyelmét, mit is jelent szabadságeszményeinkhez hű, nemzeti és polgári jogaink mellett kiálló magyarnak lenni. Ez a tanintézet a Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskola, melyet vidékünk legjelesebb középfokú oktatási intézményei között tartanak számon.
– A neobarokk stílusú épület falait – a hagyomány szerint az egykori híres magyar építész, Lechner Ödön tervei alapján – 1898 és 1901 között húzták fel. A tanintézményt 1902. október 5-én nyitották meg mint elemi fiú- és lányiskolát – pillant vissza a múltba Micik Julianna iskolaigazgató. – 1945 után előbb hétosztályos iskolaként működött, 1954-ben középiskola lett. 1963-ban vette fel Kossuth Lajos nevét. A tanintézetünk főbejárata mellett álló Kossuth-szobrot – Somogyi Árpád magyarországi képzőművész alkotását – 1991-ben avattuk fel. Névadónk emlékét ápoljuk, a hajdani szabadságharcos szobránál minden évben megünnepeljük egyik legnagyobb forradalmunk vezetőjének a születésnapját, akárcsak március 15-ét és október 6-át. 2012. november 19-én megemlékeztünk Kossuth Lajos születésének 110. évfordulójáról, ebből az alkalomból A jövő iskolája címmel fogalmazási versenyt, Száztíz rajz elnevezéssel pedig rajzversenyt rendeztünk.

– Jelenleg hány tanár oktat, s hány diák tanul e sokat látott falak közt?
– A jelen pillanatban 40 tanárunk 456 tanulót oktat. Három első osztályunk van összesen 68 gyermekkel, és ugyancsak három 11. osztályunk 53 diákkal. Volt idő, amikor nagyobb volt a tanulók létszáma, a 2004/2005-ös tanévben 581 gyermekkel foglalkoztak a pedagógusok, ezt követően csökkeni kezdett, harmadik éve viszont ismét növekszik a diáklétszám. Minden évben tíz, tizenöt, húsz tanulóval több diákot tanítunk, mint az előző esztendőben.

– A 9., valamint a 11. osztályok végzősei többnyire mely szakközépiskolákban, illetve felsőoktatási intézményekben folytatják tanulmányaikat?
– Mint minden más középiskolától, tőlünk is búcsút vesznek egyesek a 9. osztály befejezése után, de érkeznek is hozzánk új diákok a 10. osztályba a környező községekből, illetve több beregszászi általános iskolából. Akik elmennek tőlünk, többnyire a helybeli szakközépiskolákban folytatják tanulmányaikat, nagyon kevesen jelentkeznek a munkácsi Kárpátaljai Állami Egyetem Humán-pedagógiai College-ébe (régebbi és talán ismertebb nevén a Munkácsi Tanítóképzőbe), valamint a más városokban működő szakközépiskolákba. Akadnak olyanok is, akik az anyaország különböző gimnáziumaiban (Nyíregyházától Debrecenen és Budapesten át Győrig és Fonyódig) fejezik be középfokú tanulmányaikat.
A 11. osztály végzősei ez idáig fele-fele arányban nyújtották be jelentkezésüket a magyarországi főiskolákra, egyetemekre, illetve a kárpátaljai felsőoktatási intézményekbe, nevezetesen a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetemre. Tavaly is elég sokan jelentkeztek az anyaország felsőoktatási intézményeibe, de van, aki Kijevben tanul tovább.

– Milyen szakirányú oktatás folyik a Kossuth Lajos Középiskolában? Milyen szaktantermekkel rendelkeznek?
– Tanintézményünkben humán-történelem, valamint biológia-kémia szakirányú oktatás folyik. Korszerű kémia, illetve biológia szaktanteremmel, kémiai laboratóriummal, ukrán és informatikai szaktanteremmel rendelkezünk. Az utóbbiban 15 számítógép kapott helyet. Audiovizuális segédeszközökként egy-egy HiFi-torony, kivetítő, magnetofon, videomagnó, kihangosító berendezés, szintetizátor, két-két tévékészülék, laptop és digitális fényképezőgép, valamint három DVD-lejátszó segíti a munkánkat. Külön sportterem áll az alsóosztályosok, illetve az 5–11. osztályos tanulók rendelkezésére, melyek el vannak látva a szükséges sporteszközökkel. A közeljövőben pedig szeretnénk kialakítani egy futball-, kézilabda-, futó- és teniszpályát magába foglaló sportpályát. Könyvtárunk nyolcezer kötetet számlál, melyeknek a fele magyarországi könyvkiadvány. Könyvcsomagot kaptunk például Budapestről, a Pro Hungaris Alapítványtól, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségtől (KMPSZ) könyveket is, de nagyobbrészt munkafüzeteket kapunk. A beregszászi iskolák közül a miénk az egyik legjobban felszerelt oktatási intézmény.

– Hogyan szerepelnek az iskola diákjai a tanulmányi vetélkedőkön, sportversenyeken?
– Ebben az évben három tanulónk is első helyezést ért el a megyei magyar nyelv és irodalom vetélkedőn, s 33-an végeztek az élen a városi iskolák tanulmányi versenyein. A város hatáskörébe tartozó iskolák közül általában mi érjük el a legjobb eredményeket (a Beregszászi Magyar Gimnázium a Beregszászi járás hatáskörébe tartozik). Többnyire a magyar nyelv és irodalom, a fizika-, a biológia-, az ukrán nyelv és irodalom, ritkábban pedig a matematikaversenyeken szerzik meg diákjaink az első helyet. A KMPSZ által szervezett tanulmányi versenyeken is részt veszünk, s ha nem is mindig, de többször végzünk dobogós helyen. Például a Gordiusz Matematikaversenyen is volt már első, második, illetve harmadik helyezésünk. Elég jó eredményeink vannak a sport terén is. Működik a fiú futballcsapatunk (az itt tanuló gyerekek is nagyon szeretik a focit), illetve fiú és lány kézilabdacsapatunk. A városi iskolák összesített versenyében az első négy között, többnyire a 3. vagy a 4. helyen végzünk.

– Végezetül: milyen szakkörök működnek a tanintézetben?
– A szakköröket az Iskolások Háza működteti. Van néptánccsoportunk, rajz-, illetve hagyományőrző szakkörünk. Ez utóbbiban a gyerekek felelevenítik a hagyományokat, karácsonykor betlehemes játékot mutatnak be, emellett fonót is tartanak, s hímes tojásokat festenek.

– Köszönöm a beszélgetést!

Újfalussy Géza