Közép-Európa felelőssége kiállni az ukrán nép szabad véleménynyilvánítása mellett

A 25 éve független és szabad Közép-Európának felelőssége támogatni és kiállni az ukrán nép szabad véleménynyilvánítása és döntései mellett – mondta Magyarország Külügyminisztériumának politikai igazgatója vasárnap.

Takács Szabolcs egy szombaton Lengyelországban tartott konferencián elhangzottakról nyilatkozott az MTI-nek.

Elmondta, a Jasionkában tartott konferenciát a Lengyel Európa Alap Alapítvány – Lengyelország legnagyobb alapítványa – szervezte „A szabadság negyed évszázada Európában” címmel. A panelbeszélgetés, melyen többek között Jerzy Buzek korábbi lengyel miniszterelnök, az Európai Parlament korábbi elnöke, illetve Vytautas Landsbergis korábbi litván elnök mellett a magyar helyettes államtitkár is részt vett, az Ukrajnával való szolidaritás kifejezéséről szólt, 25 évvel a lengyel „Szolidaritás-mozgalom” győzelmét, Lengyelország függetlenné válását követően.

Takács Szabolcs fontosnak mondta, hogy a jelenlegi feszült, kiélezett ukrajnai helyzetben, a krími népszavazás előtt Európa országai kifejezzék szolidaritásukat Ukrajnával.

Elmondta, a konferencia résztvevői valamennyien kifejezték elkötelezettségüket Ukrajna szabadsága, szuverenitása és területi egysége mellett. Hozzátette: egyetértés volt abban is, hogy a vasárnapi krími népszavazást nem tartják jogszerűnek, hanem olyan fejleménynek, amely nagy mértékben aláássa nem csak Ukrajna stabilitását, de a térségben is aggályos folyamatokat indíthat el.

Arról is beszélt, ha volt valami pozitív hozadéka az ukrajnai válságnak, akkor az az volt, hogy a közép-európai, azon belül a visegrádi együttműködés, a V4 súlya és láthatósága jelentős mértékben megnőtt. Utalt arra, hogy az érintett országok az elmúlt hetekben számos dokumentumot, nyilatkozatot fogadtak el a helyzettel kapcsolatban. Nagy eredménynek mondta, hogy Közép-Európa jelentősége felértékelődött e helyzetben.

Közölte, segíteni kívánják az ukrán vezetést abban, hogy egy olyan Ukrajnát építsen, amely megfelel az európai elveknek, normáknak. Jelezte, egy kétoldalú találkozón arra hívta fel a figyelmét a konferencián Ukrajnát képviselő Jurij Scserbaknak, hogy a magyar kormány támogatja Ukrajna területi egységét, ugyanakkor elvárják az ukrán kormánytól, hogy olyan jogszabályokat alkossanak, amelyek messzemenőkig figyelembe veszik az etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság jogait és helyzetét. Scserbak 1994-ben, a Krími félsziget státuszát rendező budapesti memorandum aláírásának idején Ukrajna washingtoni nagykövete volt, jelenleg az ukrán miniszterelnök tanácsadó testületének tagja.

A politikai igazgató elmondta, a kétoldalú találkozón szóba került az új ukrán nyelvtörvény kérdése is. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a kárpátaljai magyar közösség szerzett jogai közé tartozik a szabad nyelvhasználat, ami fontos a kulturális és anyanyelvi identitás megőrzéséhez.

Hozzátette: ha ezt nem teszik lehetővé, akkor ez alááshatja a most épülő modern Ukrajna legitimációját. Úgy fogalmazott, ha nem érzik az etnikai kisebbségek, közösségek biztonságban magukat Ukrajnában, akkor az destabilizáló tényező lehet.

Közölte, szakértők segítségét is felajánlotta egy új ukrán nyelvtörvény, illetve egy kisebbségvédelmi törvény megalkotásához.

Elmondta azt is, hogy a hétfői brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésen – melyen várhatóan válaszokat fognak adni a krími népszavazásra – Martonyi János miniszter képviseli majd a magyar kormányt. Jelezte: vasárnap délután utaznak a tanácsülésre.
Forrás: MTI