Meteorológiai állomás a beregszászi főiskolán
A közelmúltban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (KMF) automata meteorológiai állomás kezdte meg működését – tudtuk meg Molnár Józseftől, a tanintézmény Földtudományi Tanszékének megbízott docensétől, valamint a Biológia Tanszék munkatársától, Hadnagy Istvántól.
„A meteorológiai állomást a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszékétől kaptuk kölcsön – tájékoztat Molnár József. – Hogy ez megtörténhetett, azért külön köszönet illeti dr. Weidinger Tamást, az ELTE Meteorológiai Tanszékének docensét, valamint László Elemért, főiskolánk egykori diákját, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének jelenlegi PhD hallgatóját: az ő szakmai konzultációjuk eredményeként kaphatta kölcsön a KMF egy évre az állomást. Annak üzemeltetését tanintézményünk Földtudományi és Biológiai Tanszéke vállalta magára. A komplex mérőműszer a főiskola épületének belső udvarán került felállításra. Jelenleg még tesztelés alatt állnak a műszerek, ugyanakkor a meteorológiai elemek folyamatos mérését már elindítottuk.”
Igen értékes műszeregyüttesről van szó, megyénkben ehhez hasonló autómata meteorológiai állomás még sehol nem működik: a járási központokban – így pl. Beregszászban a város külterületén – működő megfigyelőállomások még a régebbi, ún. „hagyományos” típusúak közé tartoznak. Bár mind a hagyományos, mind az automatikus változat elvileg egyformán pontos mérést végez, ez utóbbi szerkezet igen nagy előnye és értéke a megfigyelések folyamatossága: a kívánt paraméterekre beállítva akár másodpercenként rögzíthetők az adatok, míg pl. a Beregszász peremterületén működő állomásnál az adatrögzítés három óránként történik meg. Az adattárban rögzített információmennyiséget az üzemeltetésben részt vevő szakemberek laptopra töltik le. Hadnagy István elmondta, hogy az állomás jelenleg másodpercenkénti mérési gyakoriságra van beállítva, melyekből egyperces átlageredményeket készítve tárolja az értékeket.
Az elérendő célok kapcsán elhangzott, hogy ittléte alatt a komplex mérőműszert szeretnék maximálisan kihasználni. Már el is kezdték vizsgálni ennek lehetőségeit. Az egyik legfontosabb terület, melyen új ismeretekre szeretnének szert tenni, az a városklíma megfigyelése lenne. Mint megtudtuk, a Beregszász belvárosában mért hősziget nagyságát szeretnék többek között feltárni. Hőszigeten a szakemberek azt a hőtöbbletet értik, amely lakott települések, mindenekelőtt városok, de községek belterületén is jelentkezik a külterületekhez képest. Ez a hőtöbblet nem pusztán az emberi tevékenységből származó hőtermelés (fűtés, járművek motorjai) eredménye, hanem egy ennél összetettebb jelenség, melynek része például a városi környezet nagyobb sugárzáselnyelése, kisebb párolgási felszíne, valamint kisebb kisugárzásos éjszakai hővesztesége is. Az állomás az említett hősziget mérésére kitűnően alkalmas.
A főiskola munkatársai elmondták, hogy másik fontos céljuk a szélenergetikai viszonyok mérése. Lévén, hogy az állomás a főiskola belső udvarán, vagyis viszonylag zárt környezetben kapott helyet – ami által lehetetlen lenne pontos értékeket kapni – a szélsebességmérőt a főiskola 25 méter magas tetejére helyezték föl.
A tervek között szerepel még, hogy a felgyülemlett adatokat digitális adatbázisban gyűjtsék össze. „Bár még csak vizsgáljuk a lehetőségeket, de szeretnénk, hogy a mért értékeket először a főiskola belső hálózatán, később pedig a világhálón is mindenki számára hozzáférhetővé tegyük. Az adatok a helyi és a nemzetközi tudományos munkákhoz, valamint a főiskola hallgatóinak tanulmányaihoz és évfolyam-, illetve diplomamunkáihoz is felhasználhatóak lesznek” – zárta beszélgetésünket Molnár József.
F. Zs.
Kárpátalja