Néprajzi érdekességek Ugocsában – előadás Nagyszőlősön

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagyszőlősi Középszintű és Városi Szervezete idén minden hónapban egy helyi vonatkozású előadást szervez a KMKSZ nagyszőlősi irodájának üléstermében.

Januárban Kész Barnabás, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) tanára tartott helytörténeti előadást, míg februárban irodalmi estre gyűltek össze a hallgatók, ahol kötetlen beszélgetés során ismerkedhettek meg Vári Fábián László költővel. A márciusi alkalom a néprajzhoz kötődött: Néprajzi érdekességek Ugocsában címmel tartott előadást dr. Kész Margit, szintén a II. RF KMF tanára. Az előadást pénteken az esti órákban szervezték a KMKSZ nagyszőlősi irodájának üléstermében, ahol Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Járási Szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd átadta a szót Kész Margitnak, aki néprajzi szemszögből mutatta be Ugocsát a jelenlévőknek.
Az előadó kitért a népi kultúra és hagyományaink ápolásának jelentőségére is, hiszen ez nemzeti öntudatunk erősítését szolgálja. Kontrasztban láttatta a hagyományos közösséget, a családot, mely értéket közvetít, napjaink globalizációs, sokszor értéktelenséget hajszoló társadalmával szemben.
eloadas rita1Ezután a régióra jellemző népszokások bemutatása következett: a karácsonyi és húsvéti ünnepkör sajátosságainak elemzése, a betlehemezés és a húsvéti pászkaszentelés. Majd egy érdekes téma, az archaikus ima mint szakrális hagyomány fejtegetése következett. A szájhagyományban fennmaradt archaikus imát napjainkig gyakorolják a kisebb közösségben, a családon belül bajelhárító és védekező funkciója miatt. Mindezek az imák az egykori fejlett vallási költészetünk bizonyítékai.
Az előadás végén szó esett még az Ugocsában elterjedt ételekről és a helyi viselet sajátosságairól.
A rendezvény zárásaként Marinka Viktor, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Kifejtette, hogy az előadás során is bebizonyosodott, hogy az ugocsai magyarság gazdag néprajzi hagyománnyal rendelkezik, s hogy az itteni magyar és ruszin lakosság évszázados békés egymás mellett élése mindkét nép számára hasznos volt.
Az előadás újfajta szemszögből világított rá értékeinkre, kultúránk azon szegmenseire, melyek még mindig létünk, közösségünk részét képezik, ám sokszor a mindennapok rohanásában megfeledkezünk róluk, vagy nem fordítunk rájuk kellő figyelmet.
Gál Adél
Kárpátalja.ma