Oda a Krím?

Felvételét kérte az Orosz Föderációba a magát Ukrajnától függetlenítő köztársaság.

***
Az Ukrajnától való elszakadás mellett döntöttek Krím lakói a vasárnap megtartott népszavazáson.
A tegnapi nap folyamán 1 millió 274 ezer 96 szavazó járult az urnákhoz, ami 83,1 százalékos részvételi arányt jelent – közölte Mihajlo Malisev, a félsziget parlamentjének a referendum megszervezésével és lebonyolításával megbízott bizottsági elnöke. Elmondása szerint 1 233 002 szavazó mondott igent az Oroszországhoz való csatlakozásra, ami a résztvevők 96,77 százalékát teszi ki. Arra, hogy az autonóm köztársaság maradjon Ukrajna kötelékében, csupán 2,57 százalék szavazott. A voksok 0,72 százaléka érvénytelennek bizonyult.
Szimferopolban még vasárnap este ünnepelni kezdték az emberek a népszavazás eredményét. Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió jogellenesnek nyilvánította a krími referendumot, annak eredményét nem ismerik el. Oroszország ugyanakkor nem sokkal az eredményhirdetést követően érvényesnek, a nemzetközi normáknak megfelelőnek mondta ki a krími nép akaratnyilvánítását.
***
Ma délelőtt Szimferopolban összeült a Krími Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa, és rendkívüli ülésén jóváhagyta a félsziget státusáról előző nap rendezett referendum eredményeit. A képviselők ezután határozatot fogadtak el „Krím függetlenségéről”. A dokumentum a Krímet független szuverén államnak kiáltotta ki, melyben Szevasztopol különleges státussal rendelkezik. A honatyák egyben az ENSZ-hez és a világ országaihoz fordultak, kérve a Krími Köztársaság elismerését.
A határozat egyebek mellett kimondja, hogy életbelépésének napjától, vagyis mától a köztársaság területén nem hatályosak Ukrajna törvényei, nem hajtják végre Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának és egyéb államhatalmi szerveinek határozatait, utasításait. A krími képviselők döntése beszüntette a félszigeten az ukrán államhatalmi szervek működését, tulajdonuk és pénzeszközeik a krími hatóságok birtokába kerültek. Hasonló sorsra jutottak az Ukrajna által alapított egyéb hivatalok, intézmények és szervezetek is. Az ukrán állami tulajdon a krími állam tulajdonába ment át.
A határozat nyolcadik pontjában a képviselők arra kérik az Orosz Föderációt, hogy vegye fel a Krímet a szövetségi államba annak szubjektumaként, köztársasági státusban.
A honatyák egy sor egyéb kérdésben is döntöttek. Így például elhatározták, hogy az új krími alkotmány elfogadásáig a köztársaság 1998-as alkotmánya lesz érvényben. Kimondták, hogy a köztársaság valutája a rubel, ugyanakkor 2016. január 1-jéig hivatalos fizetőeszköz marad a hrivnya is.
Nem sokkal később egyhangúlag megszavazta az Ukrajnából való kiválást a Szevasztopoli Városi Tanács is.
***
A Központi Választási Bizottságban (CVK) bejegyezték az első elnökjelöltet, aki jelezte indulási szándékát a május 25-re kiírt elnökválasztáson.
Renat Kuzmin korábban a legfőbb ügyész első helyetteseként dolgozott – közölte az Interfax Ukrainára hivatkozva a korrespondent.net. A hír szerint a jelölt még pénteken benyújtotta a CVK-nak a bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat, köztük a 2,5 millió hrivnyás kaució befizetéséről szóló igazolást.
A választási kampány február 25-én rajtolt, gyakorlatilag egy nappal azután, hogy a parlament döntött az előrehozott elnökválasztás kiírásáról. A jelöltek április 4-ig nyújthatják be az induláshoz szükséges dokumentumokat a CVK-nak.
***
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyta Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfőnek a részleges mozgósítás meghirdetésére vonatkozó rendeletét.
Előzőleg Turcsinov a parlamentben közölte, hogy a rendeletet arra „a Krími Autonóm Köztársaságban folytatódó agresszióra való tekintettel” írta alá, „melyet Oroszország a »referendum« elnevezésű óriási komédiával igyekszik leplezni, de amelyet sohasem fog elismerni Ukrajna és a civilizált világ.”
Az ideiglenes elnök hangsúlyozta, hogy „a mozgósítás során elsősorban azokra az emberekre alapoznak, akik önként jelentkeznek a hadseregbe, valamint a katonai szakemberekre, akik szolgáltak a hadseregben”. „Kétségtelen, hogy részleges mozgósításkor nem a 18. életévüket betöltött gyerekekre alapozunk” – tette hozzá.
Andrij Parubij, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azt mondta, 20 ezer főt hívnak be a Nemzeti Gárdába, és további 20 ezer ukrán polgárra vonatkozik a részleges mozgósítás.
A részleges mozgósítás Ukrajna valamennyi megyéjére, valamint Kijevre is kiterjed, s a határozat életbelépésétől számított 45 napon belül hajtandó végre – írta a zn.ua.
***
Ezzel egy időben az orosz külügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé, amelyben kifejtette véleményét „az ukrajnai belpolitikai válságról”, illetve annak rendezéséről.
A külügyminisztérium honlapján közzétett dokumentum tartalma lényegében megegyezik Oroszország korábban nyilvánosságra hozott és az Egyesült Államoknak átadott rendezési tervével. A dokumentum egyebek mellett Ukrajna föderalizációját, a krími referendum elismerését irányozza elő, valamint az államnyelvi státus megadását szorgalmazza az orosz nyelvnek.
A javaslat második pontjában egyebek mellett ezeket olvashatjuk:
„2. Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának határozata nyomán késedelem nélkül összehívandó az alkotmányozó gyűlés, melyben egyenlő képviselettel rendelkezne valamennyi ukrajnai régió, s melynek célja az új föderatív alkotmány előkészítése, amelynek alapján
– rögzítik a jogállamiságra, az emberi jogok és valamennyi nemzetiség jogai védelmére, a szólás, a politikai pártok és a tömegtájékoztatási eszközök működési szabadságára vonatkozó elveket, valamint azon egyéb elveket, melyek biztosítják Ukrajna politikai berendezkedését olyan demokratikus föderatív államként, amely szuverenitással és semleges katonai-politikai státussal bír;
– az orosz nyelvnek biztosítják az ukrán mellett a második államnyelv státusát, a többi nyelvnek pedig az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Konvenciójának megfelelő státust;
– a régiók közvetlen szavazással, önállóan választják meg törvényhozó és végrehajtó hatalmi szerveiket, és széles jogkörökkel fognak rendelkezni, melyek tükrözik kulturális-történelmi sajátosságaikat a gazdaság és a pénzügyek, a szociális szféra, a nyelv, az oktatás, a régiók közötti kapcsolatok, az egyes régiókban élő nemzetiségek jogai védelmének kérdéseiben;
– tilos lesz és büntetendő a beavatkozás az egyház dolgaiba és a felekezetek közötti viszonyba.”
Az ukrán külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte az orosz javaslatot.
***
Donbász Népi Milíciájának aktivistái ellenőrzőpontot állítottak fel az egyik Donyeckbe vezető úton, a város határában, hogy „blokkolják” az ukrán haditechnikát – áll abban a közleményben, amely Pavel Gubarjov Donyec megyei „népi kormányzó” Facebook-oldalán jelent meg ma. Az oroszbarát aktivisták arra számítanak, hogy az általuk ellenőrzött csomóponton hamarosan nagyszámú katonai jármű halad át. Tájékoztatásuk szerint hasonló ellenőrzőpontot állítanak fel Gorlovka közelében is – jelentette a korrespondent.net.
Hét
Kárpátalja.ma