Szívroham vagy stroke: ezek a tünetek
Egy-egy kevésbé intenzív tünet, lassabban kialakuló fájdalom bárkit elbizonytalaníthat, hogy szüksége van-e azonnali orvosi ellátásra, vagy sem. Érdemes tehát röviden áttekinteni, milyen sokszínű módon jelentkezhet a szívinfarktus és a stroke.
A szívinfarktus tünetei
Amikor valaki az utcán sétálva a szívéhez kap és összeesik, senkinek sincs kétsége afelől, hogy azonnal mentőt kell hívni hozzá, illetve a segítség kiérkezésig meg kell kezdeni az újraélesztést. Gyakran azonban lassabban és kevésbé fájdalmasan jelentkeznek a tünetek, bizonytalanságuk miatt pedig az érintettek túl későn tárcsázzák a segélyhívót. Lássuk tehát a legjellemzőbb tüneteket, amelyek szívinfarktusra utalhatnak!
- Mellkasi fájdalom vagy diszkomfort: az érzés a mellkas közepén jelentkezik és tovább tart néhány percnél. Olykor előfordul, hogy enyhül, majd visszatér. Tűnhet nyomásnak, préselésnek is.
- Fájdalom a felsőtest más részein: a fájdalom érintheti a karokat (nem feltétlenül csak a balt), a nyakat, az állkapcsot és a gyomrot is.
- Légszomj: ez a tünet jelentkezhet a mellkasi fájdalom mellett vagy anélkül is.
- Egyéb tünetek: előfordulhat hányinger, hideg verejtékezés, zavarodottság.
Nőknél – a férfiakhoz hasonlóan – szintén a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort a vezető tünet, de ők gyakrabban számolnak be utólag szokatlan fáradtságról, hidegrázásról, hányásról, izzadásról, a lapockákba sugárzó fájdalomról. Mindkét nemnél jellemző, hogy az állapot fizikai aktivitás vagy lelki stressz hatására romlik, gyakran pedig pihenéssel sem javul. Az esetek mintegy 15 százalékában ugyanakkor nincsenek jellemző tünetek – ez főként időseknél és cukorbetegeknél fordulhat elő. Amennyiben azonban bármilyen említett tünetet észlelünk, azonnal mentőt kell hívni!
A szívroham tünetei nem mindig jelentkeznek erősen, markáns formában.
Mellkasi fájdalom akkor is kialakulhat, ha szűkültek az erek a szívben, hiszen így elégtelenné válhat a szívizomzat vérellátása. Ilyenkor a szorító mellkasi fájdalom rohamokban jelentkezik, testmozgásra vagy stresszre fokozódik, kisugárzik a karokba, a hátba, a gyomorba, illetve különösen nőknél jellemző a hányinger, illetve a hányás is. A panasz pihenésre és – már kezelt betegeknél – nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta hatására oldódik. Bár az angina pectoris csak néhány percig tart, mégis ki kell vizsgáltatni, mert jelentősen növeli a szívinfarktus és a hirtelen halál kockázatát. Az állandó tünetekkel és kiszámítható terhelésre jelentkező stabil angina gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal (melyek közül a legfontosabb a dohányzás elhagyása és a rendszeres mozgás) egyre eredményesebben kezelhető.
A stroke tünetei
Stroke-nál a szívinfarktussal szemben nem mutatkozik mellkasi fájdalom, sőt az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem jelenik meg fájdalom. Jóval tipikusabbak viszont az idegrendszeri tünetek. Bekövetkezésekor a legfontosabb a gyors reakció, hiszen az időveszteséggel egyenesen arányos lehet az agykárosodás mértéke. A legjellemzőbb tünetek mind hirtelen jelentkeznek – de nem feltétlenül mutatkozik meg minden egyes szimptóma.
- Gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon: jellemzően csak az egyik oldalon jelentkezik. Feltűnő jel a féloldalas mosoly, illetve ha a nyelv csak az egyik oldalra kinyújtható. Ugyanilyen diagnosztikus jel, ha az érintett mindkét karját megpróbálja felemelni, de az egyik nem vagy csak gyengébben emelkedik.
- Beszéd- és megértési zavar, látászavarok, összezavarodottság.
- Egyensúlyzavar, járási nehézségek: meg kell kérni az érintettet, hogy sétáljon egyenesen. Ha ez nem megy, stroke-ra lehet gyanakodni.
- Erős, ismeretlen eredetű fejfájás.
Stroke gyanúja esetén is a mentők kihívása a legfontosabb teendő.
A korai felismerés és kezelés életmentő lehet
„A vészhelyzeteknél természetesen a mielőbbi orvosi, kórházi ellátás a legfontosabb, ugyanakkor nem szabad elhanyagolni a kevésbé súlyos tünetek kivizsgálását sem. A fel-felbukkanó mellkasi fájdalom, szorítás, az erős szívdobogásérzés, a légszomj, a csökkenő terhelhetőség, az erősödő fáradtságérzés olyan tünetek, amelyek hátterében akár szív-érrendszeri betegség is állhat” – mutatott rá dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Hozzátette, ilyenkor érdemes egy kivizsgálással utánajárni az okoknak, vagyis ajánlatos elvégeztetni legalább egy kardiológiai szűrést, egy nagylabor-vizsgálatot, nyugalmi és terheléses EKG-t, valamint egy szívultrahangos vizsgálatot.