Tudományos konferencia a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán

A veszprémi Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara 2012-ben együttműködési megállapodást írt alá a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával.

A felek a partnerség keretében közös kutatási programok, továbbképzések, valamint szakmai rendezvények és konferenciák közös szervezését vállalták magukra. Ezen kívül megállapodtak abban, hogy kölcsönösen biztosítják egymás kutatási, felsőoktatási, didaktikai anyagainak hozzáférhetővé tételét; fogadják egymás hallgatóit, oktatóit részképzés, kutatómunka céljából.

2013. október 28-e és 31-e között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán került megrendezésre a Tudomány határok nélkül nyelvészeti konferencia, amelyen előadásaikban nemcsak az oktatók, hanem a hallgatók is bemutathatták kutatásaik eredményeit.

Az együttműködés nem ér semmit, ha csak papíron működik. A leírtakat meg kell tölteni tartalommal. Ez a konferencia az a tartalom, amely élővé teszi ezt a szerződést – mondta nyitóbeszédében Csernicskó István, a főiskola prorektora.

A háromnapos tudományos konferencia első napjának délelőtti szekciójában a beregszászi és a veszprémi tanárok mutatták be kutatásaik eredményeit. Csernicskó István a kárpátaljai kétnyelvűség jogi oldalait ismertette, végigvezetve a hallgatóságot az 1868-tól napjainkig terjedő időszakon, szemléltetve a Kárpátalja területén létrejött és tevékenykedő államalakulatok nyelvet érintő törvénykezéseinek jellemzőit. Ezt követően Karmacsi Zoltán a nyelvtörvény adta jogok hétköznapi oldalát mutatta be Kárpátalja többségében magyarok lakta településein készített fotódokumentáció segítségével. Vígh-Szabó Melinda a finnugor nyelvtervezés új lehetőségeiről, míg Dudics Lakatos Katalin a kárpátaljai magyar iskolások nyelvi tudatáról beszélt.

A délutáni szekcióban a hallgatók előadásaiban többek között a médiában előforduló reklámok nyelvhelyességéről, a valóságshow-k kakofemizmusairól, az új ukrán nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről, az angol és ukrán nyelv internetes kommunikációs hatásáról, illetve napjaink névadási szokásairól is hallhattunk.

A második nap délelőtti szekcióját Parapatics Andrea előadása nyitotta, amely a szleng és a nyelvi mentalitás témakörében végzett kutatások eredményeit mutatta be. Ezt követően Kész Margit ecsetelte a kárpátaljai archaikus ima jellemzőit és használatát. Bagladi Orsolya a belső szerveink magyar nyelvben fellelhető nyelvi képét tárta fel, míg Varga Csilla a közösségi hálók világában előforduló kódváltásokról és kódkeverésekről beszélt.

A délutáni szekcióban ismét a hallgatók előadásai következtek, amelyekben többek között a Forrás Stúdió történetéről, a 19. századi cukrászat szaknyelvéről, a fordítás nyelvi normáiról hallhattunk beszámolót.

A harmadik nap előadásaiban a nyelvészetben használható statisztikai és szövegelemzési szoftverek elméleti és gyakorlati szintű felhasználásába nyerhettünk betekintést.

Az együttműködés keretében a rendezvény napjaiban a veszprémiek és a beregszásziak saját kiadványaikból összeállított könyvcsomagot adtak ajándékba egymásnak, melyekből betekintést nyerhetnek kutatásaikba, és így könnyebben lehet tervezni a későbbiekben közös tudományos kutatásokat.

A konferencia zárásaként a résztvevők helytörténeti kiránduláson vettek részt, melynek keretében megtekintették Munkács várát, és felkeresték a Vereckei-hágón felállított emlékművet.

A Tudomány határok nélkül konferencia létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a Pannon Egyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatta.