2014. december 29., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Tamara – héber eredetű; jelentése: datolyapálma.

Tamás – arameus-görög eredetű; jelentése: iker; csodálatos.

[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Amikor arra jössz rá, hogy körülötted valójában minden mű, és csakis a pénz tartja össze a dolgokat, igazi szeretetet viszont soha nem tapasztaltál, akkor simán elmegy a kedved még az élettől is.” 

Oravecz Nóra

 [/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ffc3-3923″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Erzsébet (1300-133-80. december 29.) Magyar királyné, Lokietek Ulászló lengyel király lánya, I. Károly felesége, Nagy Lajos anyja. Birtokai közé tartozott többek között Déda, Iványi, Kajdanó, Rákos, Oroszfalu. A tartományúri hatalom felszámolása után a munkácsi váruradalom is a királyi család kezére került. A 4 mezővárost, 26 helységet, a munkácsi, beregszászi, a guti, a gáti vámokat és a vári révet felölelő birtok már ekkor jelentős volt. Erzsébet Beregszászban és a szomszédos Kismuzsalyban udvart tartott, felvirágoztatta és kiváltságokkal halmozta el a települést, amely a XIV. században Magyarország egyik legvirágzóbb városa lett.  Fiával együtt fontosnak tartották Beregszászt oroszországi politikájuk és Lengyelországhoz való közelsége miatt. 1327 körül Erzsébet alapította a beregszászi Domonkos-rendi kolostort, 1329-ben pedig a kisberegi Pál-rendi szerzetesek kolostorát. Saját kápolnájának a beregszászi Mindenszentek templomát tekintette, amelyet gazdagon fölszerelt és ellátott. 1353-ban engedélyezte a beregszászi lakosoknak a királyi erdők használatát. 1354-ben pallosjoggal ruházta fel Vári mezővárost, 1376-ban pecséthasználati jogot adományozott Munkácsnak. Tovább folytatta a munkácsi uradalom betelepítését. Kenézséget alapított a betelepülő ruszinoknak és oláhoknak. 1364-ben megengedte a Bereg megyei oláhoknak, hogy saját vajdát válasszanak. A királynénak beregszászi főlovászmestere Martocha beregi főispán volt, udvarához pedig a környék nemes ifjaiból álló udvarnoki személyzet és a káplánja tartozott. 1365-ben gyóntatója a Beregszászban élő János, apródja pedig Homoki Bálint és Óbégányi Cseh Jakab voltak.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Szendrey Julia író, költő, Petőfi Sándor felesége születése (1828). A kordivatot követve verselt, elbeszéléseket és naplót írt.

Hóman Bálint történész, politikus (1885) születése. A középkori magyar történelem egyik legjelentősebb kutatója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ffc3-3923″][vc_column_text]KÉSZÜLJ FEL A TÁMADÁSRA! (3)

„…lerázta a kígyót a tűzbe…” (Apostolok cselekedetei 28:5)

Lukács azt írja: „A barbárok nem mindennapi emberséget tanúsítanak irántunk, mert tüzet raktak, és a ránk zúduló eső és a hideg miatt mindnyájunkat  befogadtak. Amikor Pál összegyűjtött egy csomó rőzsét, és a tűzre tette, egy vipera jött elő a melegből, és a kezébe mart. Amikor a barbárok meglátták a kezéről lecsüngő mérges kígyót, így szóltak egymáshoz: »Bizonyára gyilkos ez az ember, aki a tengerből kimenekült ugyan, de az isteni bosszúállás nem hagyja élni.« Ő azonban lerázta a kígyót a tűzbe, és semmi baja sem esett. Azok pedig azt várták, hogy feldagad vagy hirtelen holtan esik össze. Mikor azonban a hosszas várakozás után azt látták, hogy nem történik semmi baja, megváltozott a véleményük, és azt mondták róla, hogy isten.” (ApCsel 28:2-6). Az emberek véleménye gyakran változik, ezért tanuld meg lerázni magadról! A szigetlakók először azon kezdtek tanakodni, hogy Pál egy szökött bűnöző, aztán arra jutottak, hogy isten. Hihetetlen! Van ebben egy fontos tanulság: óvakodj azoktól, akik változtatják veled kapcsolatos véleményüket, amikor a körülmények változnak! Építsd az életedet azok köré, akik a legjobbat feltételezik rólad, és ki is akarják azt hozni belőled! Pál szolgálatának látványos sikere mögött olyan embereket fogsz találni, akik végig bíztak benne. Azt írja: „Köszöntsétek Priszkát és Akvilát, akik munkatársaim a Krisztus Jézusban. Ők életemért saját fejüket kockáztatták…” (Róma 16:3-4). Epafroditoszt testvérének munkatársának, bajtársának nevezi, aki szolgálatára volt, amikor szükséget szenvedett (ld. Filippi 2:25). Onéziforoszról azt mondja: „sokszor felüdített engem, és nem szégyellte bilincseimet” (2Timóteus 1:16). Keress ilyen embereket, áldássá lesznek számodra!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2ffc3-3923″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Becket Szent Tamás, püspök és vértanú

BECKET SZENT TAMÁS 1118-ban Londonban született, apja gazdag normann kereskedő, anyja egy szaracén emirnek volt a lánya. Szülei a kiváló angliai alapfokú iskolák után Párizsba a legkiválóbb iskolába járatták.
A Canterburyi egyházmegyében volt pap, különböző kényes feladatait kiválóan látta el, majd a király, II. Henrik lordkancellárja lett, és a király megbízta fia nevelésével is. Munkáit ekkoriban is kiválóan látta el, sokszor még az Egyház jogainak feláldozása árán is. (Tiszta erkölcse, jószívűsége, erényessége ekkor is közismert volt!)
A király feltétlen hívét látta Tamásban, elhatározta, hogy érsekké teszi. Tamás figyelmeztette a királyt, hogy mint érsek a király akarata ellen kell sok mindent tennie, ezért meg fog szűnni barátságuk. Mindezt a figyelmeztetést Henrik csak tréfának vette. 1162-ben ellenkezése dacára püspökké választották, ő lett a canterburyi érsek.
Mivel az Egyház jogait nagyon határozottan védte II. Henrik király önkényével szemben, először súlyos pénzbüntetésre, majd börtönbüntetésre ítélték.
Tamás nem ismerte el bírái illetékességét, ezért a Szentszékhez fellebbezett, ám biztonsági okokból Franciaországba menekült, és ott hat évig száműzetésben maradt.
1170-ben visszatérhetett, és a király is kibékült vele. Kapcsolatuk azonban az udvar ármánykodása miatt ismét elmérgesedett. Tamás sokat szenvedett. A felbőszült király uszítására zsoldosai 1170. december 29-én az esti zsolozsmáját végző érseket az oltár előtt, papjai szeme láttára ölték meg.
III. Sándor pápa 1173-ban avatta szentté.
Érdekesség, és a történelem szomorú tragédiája, hogy Tamást halála után még egyszer elítélték: VIII. Henrik király 1538-ban számvetésre idézte Tamást. Mivel a halott nem jelenhetett meg, a hatalmi őrületben tobzódó király lázadás, makacsság és felségárulás címén halálra elítélte: sírját feldúlták, ereklyéit elégették, a sírjában levő értékeket elkobozták, szobrait, képmásait és más emlékeket megsemmisítettek.
Példája: kötelezettségeidet a legteljesebb odaadással végezzed!

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]