2015. március 5., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Adorján – latin eredetű; jelentése: Hadria városából való férfi.

Adrián – az Adorján eredetibb változata.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Fél világot is bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel, s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot, ha nemzetedről megfeledkezel.”

Wass Albert

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-938b83-5df9″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Rakovszky Iván (Fenyvesvölgy, Ung megye, 1814. március 5. – Iza, Máramaros megye, 1885. dec. 3.) Gör. kat. lelkész, az ungvári tanítóképző tanára és aligazgatója, a ruszofil irányzat egyik vezéregyénisége. Teológiai tanulmányait Ungváron végezte. Felső-Újvásárra nevezték ki paróchusnak. Később az ungvári tanítóképző tanára és aligazgatója lett. 1850-59-ben Pest-Budán a kormány hivatalos ruszin fordítójaként működött, de a törvényeket és rendeleteket nem ruszinra, hanem oroszra fordította. Ugyancsak oroszul szerkesztette az első kárpátaljai ruszinoknak szánt újságot, a Cerkovnaja gazetat, amelynek első száma 1856. március 13-án jelent meg a Szent István Társulat kiadásában. Mivel azonban a ruszin papok többsége nem beszélt oroszul, csakhamar lemondták az előfizetéseket, s a lap megbukott.  1858-ban Cerkovnij vesztnyik djá ruszinov v ávsztrijszkoj  gyerzsavi címen újraindította a lapot, de ez is csak tíz számot ért meg.

1860-ban Rakovszky a Máramaros megyei Izára került parochusnak. Az ungvári Szent Bazil Társaság második elnökének választották, de ruszofil beállítottsága miatt egy idő után le kellett mondania tisztségéről. Állandó szerzője volt az Ungvári Közlönynek. Munkatársa volt az Ungváron megjelenő Szvet, majd Novij Szvet és a Kárpát c. lapoknak is. Több orosz nyelvtankövet írt, ő készítette az első magyar nyelvű orosz nyelvtant.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

I. András megalapítja a tihanyi bencés monostort, (1055) melynek latin nyelvű alapítólevele a legkorábbi eredetiben fennmaradt magyarországi oklevél.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-78b83-5df9″][vc_column_text]A KÖZÖSSÉG EREJE (1)

„Ó, mily szép és gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!” (Zsoltárok 133:1)

Az együttműködés szó egy csoport embert fest elénk, akik valamilyen nagy ügy érdekében közösen dolgoznak, mindannyian a tőlük telhető legtöbbet hozzák ki magukból, és élvezik is a közös munkát. John Wooden, a UCLA kosárlabda csapatának korábbi edzője mondta: „Edzőségem évei alatt, sőt, azóta is mindig fontosnak tartottam, hogy sose beszéljek úgy egy csapatról, hogy »az én csapatom« vagy a csapattagokról úgy, hogy »az én játékosaim«. Ha megkérdezték tőlem: »Hogy nyertétek meg a meccset, mester«, mindig kijavítottam a riportert, és azt mondtam: »Nem én nyertem meg a meccset. A játékosok nyertek. A mi csapatunk több pontot szerzett, mint az ellenfél.« Ez talán apróságnak tűnik, de számomra fontos, mert arra utal, hogy a csapat nem az enyém, hanem a játékosoké. Ha a csapatot minden egyes tag magáénak érzi, akkor »nagy dolgok történnek«. A győzelem ünneplésekor egy bölcs vezető az elismeréseket mindig továbbadja a többieknek.” Pál rendszeresen kifejezte tiszeteltadását munkatársai felé, elismerve közreműködésüket: „Köszöntsétek Priszkát és Akvilát, akik munkatársaim a Krisztus Jézusban. Ők életemért saját fejüket kockáztatták, és nekik nem csak én vagyok hálás, hanem a pogányok valamennyi gyülekezete is.” (Róma 16:3-4). Kétségtelen, hogy Isten nélküled is el tudja végezni a munkáját, te viszont nem tudod elbégezni a munkádat mások segítsége nélkül. George Adams szaxofonművész mondta: „Mindannyian több ezer másik ember segítségével lettünk azzá, akik vagyunk. Bárki, aki valaha valami jót tett velünk, vagy akár csak egyetlen biztató szót szólt, hozzájárult jellemünk, gondolatvilágunk fejlődéséhez, tehát a sikerükhöz.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]