2016. április 29., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Péter – héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A szellemes visszavágás olyasvalami, ami huszonnégy órával később jut az ember eszébe.”

Mark Twain

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-935ec0-0981″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Rákóczi László, gróf (Zboró, 1633. április 29. – Nagyvárad, 1664. május 27.). Sáros vármegye főispánja, naplóíró. Apja Rákóczi Pál országbíró, anyja Hetesi Pethe Anna, nagyapja Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem. Birtokai voltak a beregszászi járásban, háza Kaszonyban. Felesége a munkácsi uradalommal szomszédos gazdag szentmiklósi uradalmat vitte a házasságba.
Rákóczi László korán árvaságra jutott. Anyjával Bécsbe költözött, ott nevelkedett a császári udvarban. A nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult, 1647-48-ban egy évet töltött a magyarországi végvárakban, majd a császári családdal Spanyolországba utazott. 1651-ben meglátogatta Zrínyi Miklóst Csáktornyán, s részt vett a török ellen Kostajnicánál vívott győztes ütközetben. Ugyanebben az évben végleg hazatért Zboróra, s átvette Sáros vármegye irányítását. Nagynénje, Lorántffy Zsuzsanna ráíratta Munkácsot.
1655-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. A fejedelem rokonaként s magánemberként aktív szerepet vállalt a lengyelországi hadjárat előkészítésében. Az 1657-es hadjárat idején udvara fontos központ volt, svéd, kozák követségeket fogadott, továbbította a híreket. 1658-ban II. Rákóczi György és a bécsi udvar között közvetített. A megyéjében kitört vallási viszályok és személyes ellentétek miatt Lorántffy Zsuzsanna kitagadta végrendeletéből.
1660-ban Várad török ostroma idején csapatokat gyűjtött, sürgette a város megsegítését. Az evangélikusok és a katolikusok közötti ellentétek lecsillapításán fáradozott. 1661-ben részt vett Báthory Zsófia és I. Rákóczi Ferenc katolikus hitre való térésének előkészületeiben.
Öt éven keresztül, 1653-1658 között naplót vezetett, amiben nagy részletességgel jegyezte fel az eseményeket. Többször meglátogatta Munkácson Lorántffy Zsuzsannát, jó viszonyban volt az ungvári Homonnai Drugeth Györggyel, az ugocsai Perényi Gáborral, a huszti Rhédey Lászlóval és a vidék más neves személyiségével.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Fényes Adolf festő, a kritikai realizmus jelentős képviselője volt (1867)
– A Hunnia Filmgyárban megindul a hangosfilm-gyártás (1931)
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-75ec0-0981″][vc_column_text]ELVONULNI, HOGY FELTÖLTŐDHESSÜNK
„…visszavonult ismét a hegyre egymagában.” (János 6:15)
A siker kulcsa abban van, ha rudjuk, milyen feladattal bízott meg Isten, és ehhez milyen ajándékokat adott. Amint felfedezed ezt a két dolgot, minden mást engedj el, vagy ruházz át másokra! Ez nem könnyű, mert mások igényt tartanak idődre, energiádra, akkor is, ha ez nincs összhangban elhívatásoddal. Derítsd ki, milyen tevékenységek merítenek ki, és – hacsak nem elengedhetetlenek – kerüld őket! Aztán keresd meg azokat a dolgokat is, amelyek energiával töltenek fel, és ezeket tedd életed nélkülözhetetlen részeivé! Azt mondod, annyi minden tart igényt idődre? Senki sem volt elfoglaltabb Jézusnál. János elmondja, mennyi munkája volt: „van sok egyéb is, amit Jézus tett, és ha azt mind megírnánk egytől egyik, úgy vélem: maga a világ sem tudná befogadni a megírt könyveket” (János 21:25). Kérdés, hogyan tudott Jézus helyes vágányon maradni, mi őrizte meg a kiégéstől? A válasz: Ő ismerte a lelki pihenés és megújulás titkát. A Biblia azt mondja: „Amkor pedig Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják ragadni, hogy királlyá tegyék, visszavonult ismét a hegyre egymagában” (János 6:15). Az „ismét” szó elárulja nekünk, hogy Jézusnak rendszeres, napi szokása volt, hogy elvonult a tömegtől imádkozni, végiggondolni terveit és a fontossági sorrendet, így töltődött fel újra erővel. Értsd meg ezt: ahhoz, hogy hatékony tudj lenni másokkal, meg kell tanulnod önmagad társaságában is jól érezni magad. Louis Auchincloss író mondta: „Az egyetlen dolog, ami az embert mozgásban tartja, az energia; és mi más az energia, mint az élet szeretete?” Ha tudsz időt szánni arra, ami energiával tölt fel, akkor lesz tartalékod, amiből merítesz, ha másoknak kell adnod.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-25ec0-0981″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Sziénai Szent Katalin egyháztanító
1347. március 25-én született, mint anyjának 25. gyermeke. Hét éves korában szüzességi fogadalmat tett. Nyolc éves korában kapta első látomását. Szent Domonkos rendjébe lépett. Rendkívüli aszkéta, és egyben tevékeny életet élt: kongregációkat szervezett, betegeket ápolt, szegényeket segített, bűnösöket térített. Fejedelmekkel, püspökökkel, sőt a pápával is levelezett. Rábírta XI. Gergely pápát, hogy visszatérjen Avignonból. Levelezését és „Dialogus” című munkáját a Krisztussal való szoros kapcsolat hatotta át. Testén Krisztus sebhelyeit viselte. VI. Orbán pápa Rómába hívta, és Szent Katalin ott halt meg 33 éves korában, 1380. április 29-én.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]