2017. április 15., nagyszombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Anasztázia – görög eredetű; jelentése: a feltámadott.

Tas – török-magyar eredetű; jelentése: kő; jóllakott, megtelt.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A húsvét hangulata úgy közeleg e napokban, mint egy szép fehér madár árnyéka, szállongva halad a folyó tükrében. Napról napra újabb kalendáriumi érzések révedeznek föl az emberi lelkekben, mert a naptár legnagyobb hangulatcsináló.”

Krúdy Gyula

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9313d8-c578″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Nagyszombat

A nagyszombat leglátványosabb vallásos szertartása a feltámadási körmenet. A középkorban húsvét hajnalán tartották, és ősi soron kapcsolatba hozható a húsvéti határjárás szokásával. Az újkorban az egyház előrehozta nagyszombat estéjére. A feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai: magyar, osztrák, német katolikus szertartás. Mindig hatalmas élményforrást jelentett a hagyományos életformában élő falusi és mezővárosi közösségek tagjai számára. Útvonala, belső rendje, formája, funkciói, a résztvevők elvárt öltözködése és viselkedése tájilag sokféle változatot mutat. Sokféle dallamvariáns jellemzi a „Feltámadt Krisztus e napon” kezdetű régi éneket is, amelyet a körmenet résztvevői énekeltek. A körmenetben legtöbbször a falu legtekintélyesebb embere, például a bíró vitte a Feltámadt Krisztus szobrát. Másutt az kapta ezt a megtisztelő feladatot, aki a passióban a Jézust énekelte. Megtisztelő feladatnak számított a húsvéti gyertya hordozása is. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyák égtek, emelve a szertartás fényét.

Nagyszombaton véget ért a negyvennapos nagyböjt. A feltámadási körmenet után a hazatérő családok, legalábbis az utóbbi évszázadban, ünnepélyesen elfogyasztották a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Apafi Mihály (?, 1632. nov. 3. – Fogaras vára, 1690. április 15.). Erdélyi fejedelem. II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratában ő is részt vett. Rákóczi viski táborából indult a Beszkideken keresztül Lengyelországba. Tatár fogságba került. 1661-ben Erdély fejedelme lett. Feleségének, Bornemissza Annának Thököly Imre kárára megszerezte Huszt várát és birtokát, Teleki Mihályt pedig 1668-ban kinevezte Máramaros főispánjává.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Bodrogi Gyula (1934) Kossuth-díjas színész, mint táncos komikus és kellemes hangú sanzonénekes is népszerű. Derűs humora, elmélyült jellemábrázoló művészete teszi alakításait emlékezetessé.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-713d8-c578″][vc_column_text]ÉRTED TETTE

„Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.” (2Korinthus 5:21)

Igaz, hogy a római katonák szögezték Jézust a keresztre, de mi tartotta őt ott? A Biblia megadja a választ: az, hogy Isten Krisztust, „aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.” Jézus – bár megtehette volna – nem hívott angyalokat felmentő seregnek, mert inkább lemondott a saját életéről, minthogy rólad mondjon le. Nehezen értünk meg ekkora szeretetet, mert semmihez nem tudjuk hasonlítani. Soha senki nem szeretett minket úgy, mint Jézus, és soha senki nem is fog! Az ő kereszthalála teszi lehetővé, hogy bizalommal jöhetünk „a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk” (Zsidók 4:16). W. A. Criswell írja: „Álmomban láttam a Megváltót. Háta le volt meztelenítve és egy katona már felemelte a rettenetes korbácsot, hogy lesújtson vele… Felpattantam, és megragadtam a karját, hogy visszatartsam. Amikor ezt tettem, a katona döbbenten megfordult, és rám nézett. Ahogy az arcba néztem, felismertem – önmagamat.” A Passió című film világszerte felkavarta és megindította a nézőket a keresztre feszítés szörnyűségének ábrázolásával. A történet mögött két fontos üzenet ejtőzött: 1) Ekkora árat kellene fizetni megmentésünkért. Akkora árat, amit egyedül Jézus tudott megfizetni. 2) Erre kellene gondolnunk minden alkalommal, amikor kísértést érzünk a bűnre, és nem akarunk engedelmeskedni Istennek.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]