2017. április 16., vasárnap, húsvét első napja

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Csongor – török-magyar eredetű; jelentése: vadászmadár.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A feltámadás nem csak a hívők ünnepe, hanem minden emberé. A tiéd is. Rádöbbenhetsz, hogy erősebb vagy, mint a halál, és arra is, amit az eredeti görög szó, az anástasis jelent: „újra lábra állni”. Benned van az erő, az Élet ereje, hogy újra lábra állj. Élő lélek van benned, nem lehet téged legyőzni.”

Müller Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9352c1-3ace”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Húsvét vasárnapja

Húsvétvasárnaphoz sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad.

Nem hajtott ki sem a csorda, sem a csürhe, és nem fogtak be állatot sem.

A középkorban egész Magyarországon elterjedt szokás volt a húsvéti határkerülés vagy határjárás. Erre utal, hogy a 19. század végén a Kárpát-medence legkeletibb és legnyugatibb szögletében, valamint katolikusoknál és protestánsoknál egyaránt előfordult. Legtöbbször férfiak vettek részt a határkerülésben. Járhattak gyalog és lovon egyaránt. Nagy lármával, zajjal haladtak. Közben azonban énekeltek és imádkoztak is. A szokás néhol összekapcsolódott a határbeli kutak és források tisztításával. A határkerülők járhattak nagyszombat estéjén, nagyszombat éjszakáján, de volt példa a vasárnap délelőtti határjárásra is. A húsvéti határkerülést gyakran emlegették a 18. századi határperekben, mint egy-egy földdarab hovatartozását bizonyító cselekményt

A katolikus egyházban elterjedt szokás az ételszentelés. Az ételszentelésnek nem volt előírt egységes időpontja. Egyes helyeken húsvét vasárnapján, a reggeli mise után, másutt a nagymise után került rá sor. Ismét másutt szombaton délután és este történt a szentelés, hogy a feltámadás után már fogyasztani lehessen a megszentelt ételeket.

A megszentelendő ételeket – tojást, sonkát, kalácsot, tormát, sót – kosárba rakták és szép szőtt vagy hímzett terítőkkel takarták le. A szentelt ételek maradékát legfeljebb tűzbe vethették. Többnyire azonban – akárcsak a karácsonyi morzsát – sokféle módon felhasználták.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Karlovszky Gusztávné, Miticzky Ida (Munkács, 1883. április 16. – Bp., 1898. augusztus). Regény-és novellaíró. Apja Bereg megyei főügyész volt. Szülei gondos nevelésben részesítették, anyja zongorázni és festeni tanította. Jászay Pál történetíró több hónapot töltött munkácsi házukban, aki felkeltette érdeklődését a történelem iránt. Apja 1845-ben meghalt, ezért egy távoli rokonához, Balogh Ferenchez, Schönborn gróf jószágigazgatójához költözött. Nála ismerkedett meg a francia, német és angol irodalom remekeivel.

1852. október 11-én Munkácson férjhez ment Karlovszky Gusztáv ügyvédhez. 1862-ben Kecskemétre költöztek, mert férjét megválasztották a város főügyészének. Itt olvasta fel Ferenczy Idának első regényét. Sógora, Ilucz Oláh János pesti házában találkozott báró Kemény Zsigmond báróval, aki szintén írásra buzdította. Amikor férjét királyi táblabírónak nevezték ki, akkor Budapestre költöztek. Sokat utaztak Bajorországban, Svájcban, Olaszországban. 1868-ban tevékenyen részt vett az országos nőegylet létrehozásában. 1878-ban elhunyt a férje. Nagy gonddal nevelte fiait. Endre országos allevéltárnok, Bertalan festőművész, Munkácsy Mihály tanítványa, Géza gyógyszerész és szerkesztő lett.

Első irodalmi kísérlete Goethe Mignonjának fordítása volt, amely a Hölgyfutárban (1862) jelent meg. Több, a Rákóczi-szabadságharc korában játszódó elbeszélése látott napvilágot a Fővárosi Lapokban. A szabadságharc és az azt követő megtorlások idejéről szóló visszaemlékezéseit Néhány lap egy munkácsi hölgy naplójából címmel írta meg (Magyarország és a Nagyvilág). Egyik elbeszélésének a munkácsi várban raboskodó Kazinczy, egy másiknak a munkácsi vashámor szobrásza a hőse. Érdekes visszaemlékezéseket közölt Munkácsy Mihály gyerekkoráról, a munkácsi-lavocsnei vasútépítkezésről, a munkácsiak fürdőzéséről, a beregi vadászatokról, amelyekből megismerhető a XIX századi Munkács társadalmi élete.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Makláry Zoltán színész (1896) Kossuth-díjas, klasszikus darabokban népi figurák ízes ábrázolója volt.

–          Zala György szobrász (1858) a neobarokk irányzat legtöbbet foglalkoztatott emlékműszobrásza. Legnagyobb szobrászi feladatát 1894-ben nyerte el a budapesti Millennium emlékmű megbízásával, de a Hősök terén lévő munkát csak 1920-ban fejezte be.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-752c1-3ace”][vc_column_text]ÉLŐ, HALHATATLAN, OLYAN, MINT JÉZUS!

„Aki hisz énbennem, ha meghal is, él.” (János 11:25)

Egy Philip nevű kilencéves kisfiú Down-szindrómás volt. A vasárnapi iskolában a többi gyrek gyakran kifigurázta mássága miatt. Húsvér előtt egy héttel a tanító mindegyik gyereknek adott egy műanyag tojást, és arra kérte őket, hogy keressenek olyan dolgokat, melyek az új életet jelképezik, például magokat, leveleket, és tegyék a tojásba. Húsvétvasárnap majd kinyitják a tojásokat, és megbeszélik, melyikben mit találtak. A gyerekek mindenféle dolgokat hoztak: virágokat, pillangót még kavicsot is. De amikor a tanító kinyitotta Philip tojását, az üres volt. Az egyik gyerek felkiáltott: „Ez nem igazság, ő nem jól csinálta!” De Philip megragadta a tanító karját és azt mondta: „Jól csináltam. Azért üres, mert a sír is üres. Ezért van új életünk.” Az osztálynak torkán akadt a szó – és attól kezdve tisztelték Philipet, aki a csoport részévé vált. De Philip családja tudta, hogy a kisfiú ideje rövidre van szabva – kicsi teste sokféle betegséggel küzdött. Még azon a nyáron meghalt. Amikor a nyolcévesek osztálya kénytelen volt szembenézni a halál valóságával, szép sorban odamentek a ravatalhoz – de nem virágokat vittek. Tanítójukkal együtt mindannyian egy üres műanyag tojást helyzetek barátjuk kis koporsójára. Miért olyan fontos Jézus feltámadása? Két okból: 1) Az ő feltámadása garantálja a tiédet is. 2) Életed során te is át fogod élni a gyász fájdalmát, amikor elveszítesz valakit, akit szeretsz. A feltámadás a garancia arra, hogy újra találkozni fogsz vele – élő lesz, halhatatlan, olyan, mint Jézus!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-252c1-3ace” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Krisztus feltámadása

Húsvét a liturgikus év legnagyobb ünnepe. A húsvéti mise a feltámadt Krisztust köszönti, mert övé a hatalom és a dicsőség mindörökké. Minket pedig arra int, hogy a keresztségben új életre kelve az odafönt valókat keressük. S így remélhetjük, hogy Krisztussal együtt elnyerjük a feltámadás és az örök élet ajándékát.

Kezdet és vég, múlt és jövő él az örök Mában, mely a Föltámadotté (Szent Ágoston: „aeternum Nunc”, az isteni Most), azé, aki „Halott volt és íme él” (Jel 2,8). A megölt Bárány az Úr, aki eljövendő, hogy befejezze a világ történelmét. – A Krisztus föltámadása és fenségben való kinyilvánulása közt fut a „mi időnk”, a mi utunk. A hit fényében járunk, avagy – a hit homályában is, de szilárd hittel. Hitünk azok tanúságára támaszkodik, akik látták a Föltámadottat, de az Ő Lelkére is, akit belénk küldött. A körülöttünk levő világ, de a jövendő nemzedékek is azon hitben élnek, amit mi vallunk és tanúsítunk életünkkel.

Soubirous Szent Bernadett

Bernadett 1844. január 4-én született Lourdes-ban, szegény munkáscsaládból. Már gyermekkorában sokat kellett dolgoznia. 14 éves volt, amikor 1858. február 11 és július 16 közötti időben tizennyolcszor megjelent neki a Szűzanya. Mária azt mondta neki, hogy nem ebben az életben, hanem a túlvilágon teszi boldoggá.

A jelenések miatt sokat zaklatták még az egyháziak is addig, amíg a jelenéseket hivatalosan el nem ismerték. Jelen volt még, amikor Lourdes-ban megépült az altemplom. Azután 1866 júliusában bevonult a Caritas és Iskolanővérek Nevers-i kolostorába. Meg nem értés, betegség és szenvedés volt itt is a sorsa. Fogadalmát is csak akkor tehette le, amikor betegsége életveszélyesre fordult. Mindössze 35 évet élt. 1879. április 16-án halt meg a Nevers-i kolostorban. Holttestét épségben találták meg, amikor 30 év múlva felnyitották a sírját. Így látható teste most is a templom oldalkápolnájában. 1925-ben boldoggá, 1933-ban szentté avatták.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]