2017. április 18., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Andrea – görög-latin eredetű; jelentése: férfi, férfias.

Ilma – Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekből.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.”

Gárdonyi Géza

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-932341-447b”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Lorántffy Zsuzsanna (?, 1600 körül – Sárospatak, 1660. április 18.). Zempléni és beregi nagybirtokos családból származott, 1616-tól I. Rákóczi György felesége volt. Sárospatak, a beregi és ungi Lorántffy-birtokok, valamint a szerednyei vár az ő hozományaként kerültek a Rákócziak birtokába. Bethlen Gábor halála után 1630-ban Rákóczi György lett az erdélyi fejedelem. A három gyermek nevelésével és a gazdasági ügyek nagy részével a fejedelemasszony foglalkozott. A család vagyonát tetemesen növelte példás gazdálkodásuk: birtokaikat gondosan összeírták, a fejedelem és a fejedelemasszony személyesen határozott a legkisebb falu terméséről is. Jelentősen fejlesztették munkácsi uradalmukat.

1644 novemberének végén a fejedelem kívánságára Lorántffy Zsuzsanna Munkácsra költözött. Mint mindegyik főbb vár mellett, a fejedelemasszony itt is szép kertet tartott. A rostélyzattal elkerített virágágyakban a ritka és drága külföldi növények mellett tulipánok, nárciszok nyíltak. A fejedelemasszony maga ápolta virágait.

Férje halála után 1648-tól Zsigmond fiával felváltva élt Sárospatakon és Munkácson. 1649-ben megerősítette a beregszászi iskola alapítványát. Az iskola tanárait és diákjait ekkor a malom vámjövedelmének egy része és a hídvám jövedelme illette, valamint a prédikátornak és az iskolamesternek a szőlőhegy tizedéből is járt 16 hordó bor. Megnövelte a munkácsi ref. egyház és iskola jövedelmét is.

1657-ben, amikor II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratát megtorlandó a lengyelek betörtek a vidékre, a fejedelemasszony a munkácsi várba menekült. Az ellenség elvonulása után megerősítette a várat. Gondosan vigyázta és fejlesztette a munkácsi várbirtokot, s élete végéig gondoskodott a református egyház és iskola ügyeiről is.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Lázár Mária színész (1895) királynői megjelenésű, dekoratív külsejű, elegáns színésznő, szépasszony szerepekben aratta legnagyobb sikereit.

–          Németh László, az egyik legnagyobb magyar író ezen a napon született 1903-ban. Regényeket, elbeszéléseket, drámákat, esszéket írt.Több művét színpadra vitték, illetve megfilmesítették (A két Bolyai, Galilei, Iszony, Égető Eszter, stb.)

–          Megnyitották az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot. (1982)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-72341-447b”][vc_column_text]A CSALÁDDAL TÖLTÖTT IDŐ FONTOSSÁGA

„Én pedig és e gyermekek, akiket az Úr adott nekem…” (Ézsaiás 8:18)

Nem kell hatalmas összegeket költened ahhoz, hogy tartalmas családi életed legyen. A gyerekek szeretik a legegyszerűbb, gyakran ismétlődő tevékenységeket is. Azt akarják, hogy ugyanazt a mesét olvasd el neki századszorra is, hallani akarják ugyanazokat a vicceket, ugyanazokkal a csattanókkal. A szülőkkel töltött idő, a közös tevékenység sokkal szórakoztatóbb számukra, mint a drága játékok vagy különleges alkalmak. Dr. James Dobson mondja: „Egy barátom egyszer megkérdezte már felnőtt gyermekeit, hogy melyik a legkedvesebb emlékük gyerekkorukból. Amikor együtt elmentek Disneylandbe vagy az állatkertbe? Nemmel válaszoltak. A legkedvesebb emlékük az volt, mikor mind a négyen együtt birkóztak apjukkal a földön. Egyesült erővel padlóra küldték »az öreget«, aztán nevettek, míg az oldaluk is belefájdult. A gyerekek így gondolkoznak. A családon belül a legjelentőségteljesebb tevékenyséfek gyakran a spontán és személyes jellegű dolgok. Az elfoglalt és kimerült anyák és apák, különösen azok, akik ezt meg is tehetik, gyakran megpróbálják »lefizetni« gyermekeiket játékokkal, autókkal és drága élményekkel. De ez szinte soha nem működik. A fiúk és lányok leginkább a szüleikkel töltött időre vágynak – amikor építenek valamit a garázsban, vagy énekelnek az autóban, vagy kirándulni mennek a régi horgásztóhoz. Nincs olyan egyedül játszható játék, ami valaha is versenyre kelhetne az ilyen pillanatok örömével. Ezek azok a pillanatok, amikre egy életen át emlékezni fognak.” Azt mondod, túl elfoglalt vagy? Ha túl elfoglalt vagy ahhoz, hogy részt vegyél gyermekeid életében, akkor túl elfoglalt vagy! Vizsgáld meg a fontossági sorrendet, és kezdj el változtatni a dolgokon!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]