2017. április 21., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Konrád – német eredetű; jelentése: merész + tanács.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Nem lehet egyszerre a háborúra és a békére is készülni.”

Albert Einstein

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93e6a5-f78b”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Siegmeth Károly (Znaim, Morvaország, 1845. szeptember 11. – Munkács, 1912. április 21.) Vasúti mérnök, MÁV-igazgató, barlangkutató. Tanulmányait a bécsi, zürichi és müncheni egyetemeken végezte, ez utóbbin segédtanárként is működött. 1869-ben gépészmérnökként a Tisza vidéki vasút szolgálatába lépett. 1878-ban megalakította a Magyarországi Kárpát Egyesület Keleti-Kárpátok osztályát, melynek titkára és elnöke is volt. Sok idejét szentelte a Keleti-Kárpátok tanulmányozásának és a külfölddel való megismertetésének. Kirándulásokat, turista vándorgyűléseket, kiállításokat szervezett. Terjesztette és fejlesztette a Keleti-Kárpátokban a háziipart. Ő rendezte a szobránci, máramarosszigeti, nagybányai, munkácsi és ungvári kiállításokat. Ő szorgalmazta az ungvári kerámiaiskola létrehozását. Neki köszönhető az Aggteleki cseppkőbarlang szakszerű felmérése és a versfői mesterséges bejárat létesítése. A Kárpátokra vonatkozó írásai megjelentek a Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyveiben.

Forrás: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– A magyar Országgyűlés a honfoglalás 1000. évfordulója alkalmából törvénybe iktatta a történelmi eseményt (1896)

Bíró Zoltán, irodalomtörténész, (1941) egyetemi tanár, az MDF alapító tagja, ügyvezető elnöke. 1990-ben kilépett a pártból.

Táncsics Mihály író, politikus (1799) politikai röplapjaiban a reformellenzék programjának elfogadásáért harcol. Bebörtönzik, de 1848. március 15-én kiszabadítja a pesti nép. A szabadságharc bukása után nyolc évig rejtőzött, az illegalitásban ellenállásra szólított az önkényuralom ellen, ezért ismét börtönbe vetették, a kiegyezéskor csaknem megvakulva szabadult.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra (Honfoglalás Egyesület 2000.)[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7e6a5-f78b”][vc_column_text]ÉPÍTŐ PANASZ

„Mózes az Úr elé vitte ügyüket.” (4Mózes 27:5)

Ha arról vagy híres, hogy folyton panaszkodsz, az emberek kerülni fognak. Van egy érdekes történet az Ószövetségben Celofhád öt lányáról. Nagy gondban voltak. Apjuk meghalt a pusztában, mielőtt az izraeliták elértek volna az Ígéret földjére. Nem voltak fiúk örökösei, és a törvény nem tett lehetővé, hogy lányok is örökölhessék apjuk birtokát. Következésképpen Celofhád lányai teljesen magukra maradtak, mivel nem volt sem apjuk, sem fiútestvérük, sem férjük, sem fiuk, senki közeli férfi hozzátartozójuk akik gondoskodott volna róluk. Igazságtalan helyzet, de ez volt a törvény. Ám ahelyett, hogy fűnek-fának panaszkodtak volna, a nővérek Mózes és a vezetők elé terjesztették örökségük iránti kérelmüket. Amikor pedig Mózes Isten elé vitte kérésüket, az Úr igazat adott a nőknek, és megadta, amit kértek (ld. 4Mózes 27:1-11). Nos mit gondolsz, mi lett volna az eredmény, ha a tábort körbejárva mindenkinek sopánkodtak volna ahelyett, hogy egyenesen ahhoz fordulnak, aki tehet is valamit, nevezetesen Mózeshez és Istenhez? Kétséges, hogy hozzájutottak volna-e örökségükhöz. Értsd meg ezt: Isten nem tudja megáldani a panaszkodókat! A zúgolódás bűne miatt annyira megharagudott az izraelitákra, hogy egy egész generációt megakadályozott abban, hogy megkapják az Ígéret földjét, pedig ott álltak annak küszöbén. Azt mondod: „Akkor kinek panaszoljam fel, ha igazságtalanság ért? Az egyetlen Úrnak, aki tud is ellene tenni! A zsoltáros azt írta: „Kiöntöm előtte panaszomat, elmondom neki nyomorúságomat” (Zsoltárok 142:3). Neked is ezt tanácsolom, ez a legjobb, amit tehetsz!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2e6a5-f78b” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Anzelm püspök, egyháztanító

1034-ben Olaszországban született. Bencés kolostorba lépett, 1078-ban apát lett. Hódító Vilmos angol király innen hívta meg, és 1098-ban a pápa Canterbury-i érsekké nevezte ki. A püspöki székek betöltése (investitura) harca miatt menekülnie kellett és 1103-ban Rómába ment. Érseki székét 1106-ban foglalhatta el újra. Három évre rá, 1109. április 21-én halt meg. Eredeti gondolkodású és igen termékeny író volt.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]