2017. december 7., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ambrus– görög eredetű; jelentése: halhatatlan.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

Az álom enyhíti a nyomorúságot, amely az ébrenlevőt gyötri!

Miguel de Cervantes

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93b204-104f”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bródy András (Kövesd, 1895. július 2. –? 1946. december 7.). Kárpátalja első ruszin miniszterelnöke, a cseh és a magyar parlament képviselője, újságíró. Apja magyar, anyja ruszin származású volt. Tanítóképzőt végzett. 1914-ben megsebesült a fronton, ezért leszerelték. 1920-ban a munkácsi Tyukodi Pajtás című szatirikus lap szerkesztője, majd annak megszűnése után a Kárpátaljai Futár segédszerkesztője lett. 1922-ben a Kárpátaljai Földműves Szövetség Pártjának tagja, a nagyszőlősi járás titkára. 1923-tól a párt lapjának, az Orosz Hírlapnak volt a munkatársa, emellett színműveket is írt. Kurtyák István halála után 1932-től a párt vezetője és a kárpátaljai autonóm mozgalom legjelentősebb képviselője lett. Tagja volt a cseh parlamentnek, de politikai követelései miatt a cseh hatóságok négy hónapra börtönbe zárták. A Csehszlovákiában kialakult politikai krízist kihasználva, 1938. október 9-én megalakította az autonóm kormányt. A „papírautonómia” azonban rövid életű volt, mert 1939. március 15-én a magyarok visszafoglalták Kárpátalját. Mint a legerősebb helyi párt képviselője, tagja lett a magyar parlamentnek, de politikai célkitűzéseit nem tudta megvalósítani. 1944. november 22-én  a szovjet parancsnokság elrendelte letartóztatását. Egy ideig börtönben tartották, majd halálra ítélték.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Először említik oklevélben a kallómalmot, mely a magyarországi posztókészítés fejlődését jelzi (1340).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7b204-104f”][vc_column_text]

NE FELEJTS EL HÁLÁT ADNI!

„Ehetsz jóllakásig, és áldani fogod Istenedet, az Urat azért a jó földért, amelyet neked adott.” (5Mózes 8:10)

Úgy döntöttünk, hogy újra leközöljük ezt a történetet, mert üzenete időtlen: „A két gyerek benyomakodott az előszobába; kabátjuk rongyos és több számmal nagyobb méretű volt. »Tudna adni régi újságokat, hölgyem?« – kérdezték. Elfoglalt voltam, és azt akartam mondani, hogy nem érek rá, de megláttam csuromvizes kis szandáljaikat. »Gyertek be – mondtam –, csinálok nektek egy kis forró kakaót.« Nem beszéltünk sokat. Átázott szandáljaik nyomot hagytak a kandalló előtti kövön. Kakaót és lekváros kenyeret adtam nekik, hogy felvértezzem őket a kinti hideg ellen, majd visszamentem a konyhába, ahol épp a háztartási költségvetésünket próbáltam megtervezni. A nappaliban akkora csend volt, hogy idekint is feltűnt. Benéztem. A kislány az üres csészét forgatta a kezében, és nézegette. A kisfiú megkérdezte: »Hölgyem, maga gazdag?« Ránéztem a kopott bútorhuzatokra: »Hogy én gazdag? Dehogyis!« A kislány óvatosan ráhelyezte a csészét a csészealjra, és azt mondta: »De hiszen ezek összeillenek, egy készletből vannak!« A hangja koravén volt az éhségtől, de nem a gyomorétól. Aztán elmentek, az újságpapírkötegekkel védekezve a szél ellen. Nem mondták, hogy köszönöm, nem is volt rá szükség. Ennél sokkal többet tettek. Egyszerű kék csészék és kistányérok – de összeillenek. Krumpli, hús és mártás; fedél a fejem felett; a férjem, akinek biztos állása van – ezek a dolgok is összeilleszkedtek az életünkben. Elhúztam a székeket a kandalló elől, és feltakarítottam a nappalit. A kis szandálok sáros nyoma még mindig látszott a kandalló előtti kövön. Úgy hagytam. Nem akarom elfelejteni, hogy milyen gazdag is vagyok!” A mai üzenet számodra ez: Ne felejts el hálát adni Istennek!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2b204-104f” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Ambrus, püspök és egyháztanító

AMBRUS Trierben született 340 körül, családja Rómából származott. Rómában tanult, diplomáciai pályára készült, majd Sirmiumban (Sremska Mitrovica) volt hivatalnok. 374-ben Milánóban működött mint a város prefektusa, és egy püspökválasztás során a katolikusok és ariánusok csaknem véres zavargásba keveredtek. Ambrus a rend fenntartására katonákkal sietett a helyszinre. Ekkor a nép, egy gyermek bekiabálására, közfelkiáltással püspökké választotta, pedig akkor még csak hittanuló volt. Megkeresztelkedett, pappá szentelték, és egy hét múlva december 7-én fel is szentelték Milánó püspökévé. Püspöki feladatait nagyon jól látta el, mindenki iránt gyakorolta a felebaráti szeretetet, népe pásztora és tanítója volt. Az ariánusok ellen küzdött, könyveket írt, kiváló szónok volt, és küzdött a pogányság maradványai ellen is. Beszédeit tömegek hallgatták, tanulmányozására Ágoston Afrikából Milánóba utazott. A szónoklatok hatása alatt Ágoston megtért, megkeresztelkedett, új életet kezdett. Hatalmas tudása, kiváló politikai érzéke, rendíthetetlen hite a legjelentősebb egyházatyák közé emelte. Mindég a legfontosabbnak tartotta a püspöki feladatait, de ebben gyakran gátolta a politikában rá váró feladatok megoldása. Meghalt 397. ápr. 4-én Milánóban és ott van eltemetve. Példája:  tehetséged teljesen hivatásod szolgálatába állítsd!

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]