2017. február 10., péntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Elvira – 1. – nyugati gót eredetű; jelentése: akit az ereklye megvéd; 2. – az Elmira alakváltozata.

Ella- 1. – az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője; 2. – az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

“Minden egyes ember, akivel találkozok feljebbvaló nálam valamiben. Így hát tanulok tőle.”

Ralph Waldo Emerson

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-936f71-902a”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Vágner Lajos (Hosszúmező, 1815. február 10. – Huszt, 1888. június 9.). Botanikus. Középiskoláit Máramarosszigeten és Kassán végezte. Máramarosszigeten dolgozott sószállító biztosként, majd kulcsárként. 1835-ben a máramarosszigeti királyi bánya-és jószágigazgatósághoz került. 1855 és 1870 között a huszti gazdasági hivatalnál volt ellenőr és pénztárnok. 1870-ben Rákóczra helyezték, ahol nyugdíjazásáig a kir. erdőhivatal pénztárnoka volt. Nyugdíjazása után Husztra vonult vissza. Serdülő korától foglalkozott növénygyűjtéssel. Csak Máramaros területén gyűjtött, mégis Európa flóráját reprezentáló gyűjteményt sikerült összeállítania, mert cserekapcsolatban állt számos európai gyűjtővel.  Több mint 40 ezer példányból álló herbáriumát  a Magyar Nemzeti Múzeum növénytára vásárolta meg 1892-ben. A gyűjtemény 77 csomag virágos és 7 csomag Kryptogarnus növényt tartalmazott. Máramaros megye egyetemes leírásában ő ismertette a megye növényzetét.  Máramosszigeten létrehozta a Gyümölcstermelők Szövetkezetét.

Vágner fásította és rendezte a nevickei vár kertjét, ahol érdemeit egykor obeliszk is hirdette.

Róla nevezték el a Pytheuma Vágneri nevű növényt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány  – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

V. Miklós pápa engedélyezi, hogy a ferencesek önálló magyar rendtartományt létesítsenek (1448).

Bessenyei Ferenc színész ezen a napon született 1919-ben.

Barabás Miklós festő születése (1810). Gyerekkorától kezdve foglalkozott arcképfestéssel. Feltűnt tehetségével, és Bajza Józseftől Széchenyi Istvánig mindenki segítette, hogy munkával lássák el, ő az első és sokáig egyetlen művészünk, aki művészetéből meg tudott élni. Barabás Miklós nemcsak gazdag munkásságával, hanem emberi példaadásával is a kialakuló nemzeti művészet fő alakjává vált.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-76f71-902a”][vc_column_text]NEGATÍV IONOK

„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” (Példabeszédek 22:6)

Néha a tizenévesek nevelése akkora feladat, mint űrhajósokat küldeni az űrbe. Az 1960-as években a Cape Canaveralból kilőtt első űrszondák sokakban aggodalmat keltettek az asztronauták biztonságát illetően. Különösen feszült időszak volt, amikor az űrhajó visszatért a Föld légkörébe. Az utazás legveszélyesebb részében negatív ionok halmozódtak fel a hőpajzs körül, és zavarták a rádióadást körülbelül hét percig. Hét rettentően hosszú percig! Végül megszólalt Chris Kraft megnyugtató hangja: „Sikerült újra kapcsolatot létesítenünk Glenn ezredessel. Minden rendben.” A serdülőkor bizonyos értelemben olyan lehet, mint az űrhajózás. A gyermekévek kiképzési ideje után egy tizenhárom éves nagyizgalommal kilövi magát az űrbe. Aztán valami „negatív ionhoz” hasonló zavarni kezdi a kommunikációt, amikor a felnőttek szeretnének meggyőzni a gyermek biztonságáról. Miért nem beszél velük? Miért tűnt el a hallgatás fala mögött? Ez zavaros és ijesztő időszak. Szerencsére néhány év múlva megérkeznek újra az első szakadozott jelek, és helyre lehet állítani a kapcsolatot. A negatív közeg fokozatosan eloszlik, és a huszonéves kor „földet érése” nagyszerű találkozás lehet mindkét nemzedék számára. Mit kell tenned szülőként a köztes időszakban? Először is imádkoznod kell értük, és szilárdan állnod Isten Igéjének igazságán: „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” Másodszor_ gyakorold a türelmet! „Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül” (Jakab 1:4)

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-26f71-902a” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Skolasztika szűz

Skolasztika az imádság és a lelki beszélgetés embere, aki Istenhez akar közelebb kerülni testvére segítségével. Ha figyelünk egymásra, megláthatjuk Isten akaratát a másik, a hozzánk közelálló szükségében.

Forrás: Hankovszky Miklós

Szent Skolasztika a nyugati szerzetesség alapítójának, Szent Benedeknek volt az ikertestvére. Fiatalon az Úr szolgálatára adta magát. Eleinte otthon élt, majd testvére példájára kolostorba kívánkozott. Benedek Piombariolában egy kis zárdát épített számára, de ez rövidesen kicsinek bizonyult. Sokat böjtölt, imádkozott és fáradhatatlanul tevékenykedett az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásában. Szerette a magányt, még testvérével is évente csak egyszer találkozott. Életét Nagy Szent Gergely pápa örökítette meg.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]