2017. február 17., péntek
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]
[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-937652-31dd”][vc_column_text]
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Czabán Samu (Rozsnyó, 1878. február 17. – Nagyszőlős, 1942. december 16.). Pedagógus. Az eperjesi tanítóképző elvégzése után Pest, Nyitra, majd Temes megyében tanított. 1912-ben az Állami Tanítók Országos Egyesületének elnökévé választották. 1914-ben izgatás vádjával elbocsátották állásából. 1918-ban a közoktatási minisztériumban kapott állást. A Tanácsköztársaság idején a budapesti III. kerületi direktórium elnöke volt. A tanácsköztársaság bukása után börtönbe, majd rendőri felügyelet alá került.
1921-ben Csehszlovákiába emigrált. A csehszlovák tanügyi hatóságok a beregszászi 2. sz. elemi iskolába nevezték ki (ma a Kossuth Lajos Középiskola épülete). A Czabán család Beregszászban a Bankudvarnak nevezett épületsorban bérelt lakást. Czabán Samu tanított, természettudományi és történelmi előadásokat tartott gyári munkásoknak, gyermekkórust szervezett, olvasókönyvet szerkesztett. Samu bácsi néven beindította a Jó Barátom Kiskönyvtárat, színdarabokat jelentetett meg, módszertani könyveket írt. 1927 és 1929 decembere között Jó Barátom címmel illusztrált gyermeklapot jelentetett meg, melyben saját verseit és elbeszéléseit Tóni bácsi, Tanító bácsi és Samu bácsi aláírással közölte. A lap illusztrációit többek közt Boksay József készítette. 1934–ben Új Korszak címen beindította a „csehszlovákiai progresszív irányú magyar tanítók lapját.” A lap főmunkatársa volt veje, Ilku Pál, Vári község állami tanítója, Magyarország későbbi művelődésügyi minisztere. A lap utolsó száma 1936. december 10-én jelent meg. Czabánt 1938-ban újra megfosztották állásától, fegyelmi eljárást indítottak ellene. A család ezután Nagyszőlősre költözött, de a csendőrség itt is zaklatta. A letartóztatások, vallatások és súlyos szívbetegsége megtörték egészségét. A nagyszőlősi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Básti Lajos, Kossuth-díjas színész (1911) sikereit elsősorban vonzó külsejének, elegáns megjelenésének köszönhette, amorózóként (a fiatal szerelmes férfi szerepköre a színművészetben) kellemes orgánuma emelte ki az átlagból. Kivételes beszédtechnikája Shakespeare-darabokban (Hamlet, Lear király) és történelmi drámákban érvényesült (pl. Föltámadott a tenger), könnyed humorát pedig vígjátékokban kamatoztatta (Pygmalion, My Fair Lady).
Eperjes Károly (1954) Jászai-díjas színész születése.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-77652-31dd”][vc_column_text]A BÉKESSÉG BELSŐ MUNKA
„Ezért így szóltam: Miért nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lennék?” (Zsoltárok 55:7)
A zsoltáros azt írta: „Miért is nincs nekem szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lehetnék?” Éreztél már valaha így? Sajnálom, de nincs menekvés! Bárhová mész – te ott leszel! A békesség belső munka. Az óceánkutatók azt mondják, hogy még a legnagyobb tengeri viharok is csak ritkán hatolnak a felszíntől számított 7-8 méternél mélyebbre. Az orkánok felkorbácsolhatják a tengert, akár harminc méteres hullámokat is keltve, de a felszín alatt 7-8 méterrel a tenger olyan nyugodt mint egy tavacska. A lényeg ez: az egyetlen hely, ahol békére találhatsz az élet viharai között, az egy mély megtapasztalás Istennel. A koreai keresztyének között elterjedt egy mondás, ami Krisztusért elszenvedett üldöztetések között keletkezett: „Mi éppen olyanok vagyunk, mint a szegek. Minél jobban ütsz minket, annál mélyebbre kényszerítesz, és minél mélyebbre jutunk, ott annál nagyobb a békesség.” Azzal, hogy megengedi a viharokat, Istennek egyik célja az, hogy mélyebbre kényszerítsen – mélyebb függésre, mélyebb kapcsolatra vele. Valaki mondta: „Isten kezébe veszi az törött darabjait, és töretlen békével ajándékoz meg minket. Ha Istenre összpontosítasz, aki számara nem létezik megoldhatatlan gond, ahelyett, hogy a problémára figyelnél, amit nem tudsz megoldani, megtapasztalod ezt a mély belső békét. És ezt a békét magaddal viszed mindenhová, ahová mégy. Mások is észre fogják venni, és tanácsot kérnek tőled, ha gondokkal küzdenek. Isten kezébe veszi az élet törött darabjait, és töretlen békével ajándékoz meg minket. Ha tudod, hogy Isten, aki benned él, uralkodik a világmindenség fölött akkor nem fog megrendíteni az, ami körülötted történik.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-27652-31dd” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]
[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]