2017. február 25., szombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Géza – török-német-magyar eredetű; méltóságnév.

Cézár – etruszk-latin eredetű; Jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Ahhoz, hogy jól segíthessünk, fontos, hogy a szegényekre ne problémagócként, hanem hozzánk hasonló emberekként tekintsünk, és tájékozódjunk helyzetük, igényeik, lehetőségeik felől. Ha tudomást veszünk a körülöttünk élő éhezőkről, idősekről, fogyatékosokról, rabokról, hajléktalanokról – igenis tettünk valamit.”

Hajós András

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ef79-caca”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bellyei László, Zapf (Beregszász, 1910. február 25. – ?) Gimnázumi tanár, irodalomtörténész, író. A beregszászi magyar gimnáziumban érettségizett 1928-ban. 1934-től 1944-ig ugyanebben a gimnáziumban tanított magyar, cseh és német nyelvet. 1941-től igazgatóhelyettes. A Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület beregszászi körzetének titkára, 1938 után a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület, majd az Északkelet-Magyarországi Magyar Kultúregyesület központjának főtitkára és a beregszászi csoport titkára. Irodalmi tanulmányai, kritikái, színművei és szlovák versfordításai jelentek meg a Csehszlovákiában kiadott Magyar Minerva c. irodalmi folyóiratban.  Magyar irodalom Csehszlovákiában című egyetemi szakdolgozatát 1933-ban közzétette a pozsonyi Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő Bujnák-emlékkönyv. Kisebbségi magyar intelligencia c. cikkét és Győry Dezsőről, Mécs Lászlóról, Darkó Istvánról, Szabó Dezsőről írt kritikai tanulmányait a Magyar Írás közölte. Tavaszi ébredés, Nagy érzések és Bujdosók című drámáit műkedvelő csoportok vitték színre sikerrel. 1938 után rendszeres szerzője volt a Kárpátaljai Magyar Gazdának és a Felvidéki Magyar Hírlapnak, cikkeket írt a Kárpáti Híradóba és a Felvidéki Nevelőbe. Prágai Napló című önéletrajzi regényét folytatásokban közölte a Kassán megjelenő Új Magyar Múseum. Főmunkatársa volt a Magyar Írásnak, szerkesztője a Magyar Munka c. folyóiratnak; tagja az Új Magyar Múzeum és a Kárpátaljai (később Tiszaháti) Magyar Gazda szerkesztőbizottságának.

A hadifogságból Kaposvárra áttelepült családjához tért vissza.  Először a Táncsics Gimnáziumban, majd a Munkácsy Mihály Leánygimnáziumban tanított. 1959-től a kaposvári tanítóképző tanára. A Somogyi Írás és a Somogyi Szemle szerkesztőbizottsági tagja volt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Ezen a napon született 1937-ben Zsivótszky Gyula, kalapácsvető. 1968-ban olimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ef79-caca”][vc_column_text]HA EGY SZERETTED ÖNGYILKOS LETT

„Megrepedt nádszálat nem tör el, és füstölgő mécsest nem olt ki.” (Máté 12:20)

Ha egy szerettünk meghal betegség, baleset, erőszak vagy idős kor miatt, akkor a gyászunk a lelkigondozó szerint „egyszerű”, „nem bonyolult”. De ha öngyilkosságot követ el, akkor a feldolgozási folyamat bonyolulttá válik, gyakran tele van megválaszolhatatlan kérdésekkel. Bűntudatot érzünk, sőt, akár harag is van bennünk. „Hát nem voltam ott számára? Talán többet kellett volna tennem érte? Megelőzhettem volna valahogy? Hogy tehette ezt velünk? Micsoda önző dolog volt tőle. Nem gondolt másra, csak magára!” Ezeknek az érzelmeknek a feldolgozásához idő kell, és Isten kegyelme. Öngyilkosok barátai és családtagjai gyakran felteszik a következő kérdéseket, és a biblikus válasz segít nekik megküzdeni a gyásszal. Az öngyilkosság gyilkosság? A Szentírás sehol nem tesz egyenlőségjelet az öngyilkosság és a gyilkosság közé. A biblikus szóhasználatban a gyilkosság olyan tett, amit egy másik ember ellen követnek el. Mi a vélemény Istennek azokról, akik öngyilkosságot követnek el? Bár azt nem mondhatjuk, hogy Isten támogatná az öngyilkosságot, az biztos, hogy nála jobban senki sem érti meg azt a kétségbeesést, ami valakit arra késztet, hogy menekülni próbáljon elviselhetetlen szenvedése elől. Atyánk nem tagadja meg együttérzését tőlünk, amikor mélyen vagyunk. „Megrepedt nádszálat nem tör el, és füstölgő mécsest nem olt ki.” Az öngyilkosok elkárhoznak vagy üdvözülnek? 1) Csak egyetlen „megbocsáthatatlan bűn” van (ld. Máté 12:31-32), és az nem az öngyilkosság. 2) „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek… sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban” (Róma 8:38-39). Még az öngyilkosság sem olthatja ki Isten szeretetét, és nem törli el az üdvösséget, amit ez a szeretet vásárolt meg nekünk.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]