2017. július 17., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Endre – német-szláv-magyar eredetű; jelentése: férfi, férfias.

Elek – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A lehető legkevesebbet dobni a tengerbe a rakományból, hogy a hajó könnyedén haladjon: ez a bölcsesség.”

Gustave Flaubert

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-935826-5dea”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Margittai Antal, Gerber (Várpalánka, 1880. szeptember 17. – Munkács, 1939. július 17.). Botanikus, gimnáziumi tanár. 1900-ban érettségizett Munkácson. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, matematikából és fizikából szakvizsgázott 1904-ben, majd 1905-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1911-ig a znióváraljai állami tanítóképzőben dolgozott, majd a stubnyafürdői tanítóképzőbe került. 1916-tól a munkácsi tanítóképzőben, 1920-tól pedig a munkácsi állami főgimnáziumban tanított haláláig. Kedvenc elfoglaltsága a botanika volt. Bereg és Turóc vármegye, valamint a Kárpátok flóráját kutatta; kitűnően ismerte a Carex-és a rózsaféléket. Halála után a m. kir. vallás-és közoktatásügyi minisztérium vásárolta meg értékes herbáriumát a Nemzeti Múzeum, illetve a debreceni egyetem növénytani intézete részére. Észak-Erdély visszacsatolása után a Margittai-herbárium egy része, mintegy 30 ezer lapot számláló gyűjtemény, a kolozsvári egyetem és az Erdélyi Nemzeti Múzeum Növénytárának birtokába került.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         E napon született Tolnai Klári színésznő, (1914) kétszeres Kossuth-díjas.

–         Nagy László Kossuth-díjas költő születése (1925)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-75826-5dea”][vc_column_text]KI MONDJA MEG NEKED AZ IGAZAT?

„Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja.” (Példabeszédek 27:6)

Egyikünk sem látja önmagát tisztán, mindig van valami, amire vakok vagyunk. Ezért van szükségünk olyan emberekre, akik megmondják nekünk az igazat, a teljes igazságot és csakis az igazat. Ha valaki igazán szeret, akkor kötelességének érzi, hogy rámutasson gyengeségeinkre, bűneinkre és azokra a területekre, ahol fejlődnünk kellene. Talán kísértést érzel arra, hogy ne vedd figyelembe őket, de túl kell tenned magad szavaik szúrásán, és oda kell figyelned mondanivalójukra. A Példabeszédek írója ezt mondja nekünk: „Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja.” Az igazság néha fáj. De hinned kell, hogy azok az emberek, akik általában biztatni szoktak, most is a javadat akarják. Ha valaha is érezni akarod az életben, hogy elértél valamit, akkor szükséged van valakire, akiben bízhatsz, valakire, aki látja, hol tartasz most, és azt is, hová vezet az utad. Ha igazán ismerni akarod önmagadat, és tudni akarod, milyennek tűnsz mások szemében, akkor szükséged van egy megbízható tükörre, ami az igazat tükrözi vissza, nem pedig azt, amit hallani akarsz. És ha azon veszed észre magad, hogy éppen arra a véleményre neheztelsz, amire legnagyobb szükséged van, akkor gondolkodj el ezeken az igéken: „A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra” (Példabeszédek 12:15). „A kevélységből csak civódás lesz, de a tanács megfogadásában bölcsesség van” (Példabeszédek 13:10). „Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó” (Példabeszédek 15:22). A kérdés tehát ez: ki mondja meg neked az igazat? Az az ember valóban a barátod!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-25826-5dea” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Zoerard-András és Benedek remeték

Lengyel származású magyarországi remeték. András másik neve Zoerard (Szórád). A XI. században Szent István uralkodása alatt jöttek Magyarországra, s a Nyitra melletti Zoborhegyi bencés apátság tagjai lettek. A monostor apátja engedélyével a Zoborhegy egyik barlangjában remete életet kezdtek, majd a nagyobb magány után vágyódva a Vág folyó melletti Szkalkára mentek, ahol András meghalt. Benedek még három évig remetéskedett itt egyedül, amikor rablók megölték és a Vág vizébe dobták. Nyitrán Szent Emmerán vértanú templomában temették el, András holtteste mellé. Szent László király idején, 1083. július 17-én avatták őket szentté.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]