2017. július 21., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Dániel – héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.

Daniella – héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Talán nem kéne mindenáron arra törekedni, hogy te alakítsd a világot… talán hagyni kéne, hogy most már a világ hasson rád. Csak úgy egyszerűen, hétköznapian, befogadni.”

Jókai Anna

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-934167-8a0d”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Papp Zsigmond (Péterfalva, 1856. július 21. – Budapest, 1898. június 10.) megyei aljegyző, lapszerkesztő. A gimnáziumot és jogi tanulmányait Sárospatakon végezte. 1880-ban tette le az elméleti vizsgákat. Jogászként 40 ezer forint pályadíjat nyert Az alispáni hivatal eredete, állása, jogköre hajdan és most című munkájával. Kóródy Sándornál volt joggyakornok Beregszászban. Később aljegyző és tiszteletbeli főjegyző lett Ugocsa megyében. 1886. január 1-jétől az Ugocsa című lapot szerkesztette Nagyszőlősön. Több cikke, verse jelent meg a Beregben, az Ugocsában és a Fővárosi Lapokban.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Államosítják a könyvkiadókat (1950)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-74167-8a0d”][vc_column_text]HELYES MOTIVÁCIÓ

„Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet!” (Zsoltárok 139:23)

Két hibát szoktunk elkövetni imádságainkban.

1) Kudarcainkra összpontosítunk. Ezért kishitűen és félve imádkozunk (ld. 1János 3:21–22).

2) Nem vizsgáljuk meg az indítékainkat. A zsoltáros azt írta: „Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!” (Zsoltárok 139:23–24). Vannak imádságok, melyekre Isten a saját érdekünkben nem válaszol – legalábbis nem most. Jerry Sittser lelkész írja: „Lehet, hogy az ügy, amiért imádkozol, jó, de benned valami még sincs rendjén: ez megnyilvánul büszkeségben, a győzelem miatti dicsekvésben, a vétkesek túl szigorú büntetésében… A keresztes hadjáratot viselő emberek számára a legnagyobb kockázat, hogy vakok lesznek saját hibáikra. Harcolnak a polgárjogokért, de másodrendű állampolgárként kezelik a portásokat, takarítókat. Védelmezik a szexualitásra vonatkozó bibliai alapelveket, de saját házastársuk iránt nem túl sok tiszteletet és kedvességet tanúsítanak. Isten ajándéka az, ha nem válaszol imáinkra – ezzel véd meg önmagunktól. Ha minden imakérésünket megadná, akkor visszaélnénk a hatalommal… arra használnánk az imát, hogy a világot a mi tetszésünk szerint megváltoztassuk, és az maga lenne a földi pokol. Mint az elkényeztetett gyerekek, akiknek túl sok játékuk és túl sok pénzük van, még többet akarunk. Győzelemért imádkozunk, de mások kárán… hatalomtól megrészegülve ártunk másoknak és felmagasztaljuk magunkat. Ézsaiás azt mondta: »még vár az Úr, hogy megkegyelmezhessen, még hallgat, hogy irgalmazhasson« (Ézsaiás 30:18). A meg nem válaszolt imák minket védenek… megtörnek, erősítenek és átformálnak. Azok a múltbeli imák, melyekre nem kaptunk választ, melyek miatt fájdalmat és kiábrándultságot érzünk, úgy hatnak, mint az ötvös tüze, kiégetik belőlünk a salakot, és felkészítenek a jövőbeli imameghallgatásokra.” A lényeg: imádkozz helyes motivációkkal![/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-24167-8a0d” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Brindisi Szent Lőrinc áldozópap és egyháztanító

1559-ben született Brindisiben. 16 éves korában kapucinus lett. Velencében és Páduában tanult. A Szentírás iránti szeretet valóságos szenvedélyévé lett. 1582-ben szentelték pappá. Nemsokára már nagyon ismert szónok és a papnövendékeknek teológiát tanított. Három éven át volt rendfőnök. Irodalmi műveit és egész tudását az Egyház szolgálatába állította. Sok munkát írt a hit megvilágosítására. Szigorúság, bölcsesség, az Eukarisztia és Mária iránti szeretet voltak jellemző vonásai. Mint állandó és eredményes igehirdető bejárta Európát. 1610-ben Székesfehérvár visszafoglalásakor ő lelkesítette a török ellen harcoló keresztény katonákat. Lisszabonban halt meg 1619-ben.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]