2017. július 26., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Anna – héber eredetű; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.

Anikó – héber-székely eredetű; jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme.

Anita – az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Aki mindenben megért, egészen biztos, hogy teljesen érdektelen irányodban.”

Balázs Tibor

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93366f-a9eb”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Anna napja

A kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését.

A Szent Annának szentelt kedd évszázadok óta asszonyi dologtiltó nap.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szépfaludi Ö. Ferenc, Örlőssy (Máramarossziget, 1845. április 27. – Máramarossziget, 1906. július 26.).  Hírlapíró és szerkesztő. Gimnáziumi tanulmányait Szatmáron és Nagyváradon, a jogi egyetemet Budapesten végezte. Egy évig Aradon volt ügyvédsegéd. 1868-ban a Hazám belső munkatársa, majd a Fővárosi Lapok, Reform, Nemzeti Hírlap munkatársa lett. 1883-ban  Lónyay János főispán a Máramaros megye levéltárnokává nevezte ki, egyúttal megbízták a Máramarosi Lapok szerkesztésével, amelynek első száma 1884. január 1-én jelent meg.  1884 augusztusától a lap Szépfaludi és Vékony Antal szerkesztése alatt együtt jelent meg a Máramarossal. 1887-ben a Máramarosi Lapok ismét önálló politikai és társadalmi hetilap lett. Szépfaludi szerkesztette haláláig. Szépfaludi Ferenc volt a Szilágyi István kör elnöke, elbeszélései, tárcái, színművei különböző lapokban jelentek meg. Írt regényeket és műfordítással is foglalkozott. Többek között lefordította Didero Az apáca című regényét. 1896-ban Köröskörül című tárcájával elnyerte Aradon az Alföld szerkesztősége által kitűzött 100 koronás pályadíjat.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Szervátiusz Tibor, romániai magyar szobrász születése (1930)

– Balatonfüreden, a híres gyógyhelyen előkelőségek részvételével megrendezték az első Anna-bált (1856)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7366f-a9eb”][vc_column_text]LÁTÁSRA VAN SZÜKSÉGED

„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá.” (Jakab 1:17)

Ha az életcélod az, hogy olyan gazdag lehess, amennyire csak lehetséges, hogy minden fillért szeszélyeid kielégítésére fordíthass – akkor látásod nem Istentől való. De ha azért akarsz sikeres lenni, hogy sikereidet mások számára áldásként használhasd, hogy megvalósítd belőle Isten céljait e földön, akkor a látásod valóban Istentől való. Amikor Isten elhívta Ábrahámot, három dolog ígért neki: „megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel” (1Mózes 12:2). Értsd meg ezt: minden igazán jelentőségteljes látás Istentől jön, akár úgynevezett „lelki” dologra vonatkozik, akár hétköznapiakra, sőt, akkor is, ha maga az ember először nem is ismeri fel látása forrását. A Bibliában azt olvassuk: „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyától szállt alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása.” Hajlamosak vagyunk részekre osztani életünket, és úgy tekintjük, és úgy tekintjük, mintha Istennek befolyása lenne a „lelki” látásokra, missziós küldetésekre, célokra, de kevés köze volna „világi” vonatkozású meglátásainkhoz, terveinkhez, céljainkhoz. Szent Ágoston azt mondta: „Minden keresztyén értse meg, hogy bármikor felfedezhetünk valamilyen igazságot, az Mesterünkhöz tartozik.” Minden igazság forrása Isten, és minden említésre méltó látás forrása is ő. Ezért kell minden nap minden erődet beleadnod látásod megvalósításába, mert tőle kaptad azt. A zsoltáros ezt mondta: „Beszéljék mindenkor, hogy nagy az Úr, aki szolgálja javát akarja” (Zsoltárok 35:27). Ha Isten az „üzlettársad”, akkor nyugodtan számíthatsz a sikerre!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2366f-a9eb” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Joakim és Szent Anna, Szűz Mária szülei

Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hivők. Ez a szemléletváltozás a keresztes hadjáratok és zarándoklatok Szentföld-élménye nyomán támadt érdeklődést is tükrözi, és megteremti a szentatyafiság kultuszát. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szülőházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelező ünneppé.

Mária szüleiről, Annáról és Joakimról az újszövetségi könyvek egy szót sem szólnak. Legendájuknak és tiszteletüknek forrásai az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma. A kiteljesedett középkori legenda szerint Anna első férje volt Joakim. Sokáig nem volt gyerekük, végül is angyali jövendölést követően Anna teherbe esett és megszülte az „első” Máriát, a majdani „Istenszülő” Szűzanyát. Joakim hamarosan meghalt, s Anna újból férjhez ment. Új férjétől, Kleofástól fogant a „második” Mária, Alfeus jövendő felesége, kinek négy fia lett Jézus unokatestvére, és – egy kivételével – apostola: a kisebbik Jakab, Júdás Tádé, zelóta Simon és József. Anna Kleofást is eltemette, és újból férjhez ment egy Salamon nevű emberhez. Neki szülte a „harmadik” Máriát, akit apja után Szaloménak hívtak. Ő lett Zebedeus felesége és szült Jézus számára újabb unokafivéreket és apostolokat: a nagyobbik Jakabot és Jánost.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]