2017. június 26., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]János – héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

Pál – latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű férfi.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Minden kapcsolatban van mindennel, ami létezik, a végtelen űrben rohanó legtávolabbi csillagtól a talpunk alatt megcsikorduló porszem atommiriádjaiig.”

Jack London

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93e0b5-21d8″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Csengeri Dezső (Palló, 1926. március 20. – Nagydobrony, 1982. június 26.) Tanár, író, 1937 és 1945 között járt gimnáziumba Ungváron, majd Kisvárdán. Két szemesztert végzett a budapesti tudományegyetemen, de családi okok miatt nem folytathatta tanulmányait. Az 1946-47-es tanévben Nagydobronyban, 1947 és 52 között pedig Eszenyben tanított. 1952-ben orosz nyelv és irodalom szakos diplomát szerzett az ungvári egyetem levelező tagozatán. 1952-től 1963-ig a nagydobronyi iskola igazgatója, majd haláláig a tanára volt. Több tankönyvet írt.

Művei: Fellegomlás (novellák), Ungvár, 1959.; Szél zúg a Latorcán (novellák) Ungvár, 1978; A Tiszánál, pirkadatkor (kisregény), Ungvár, 1980.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Németh Marika operett primadonna (1925), a Fővárosi Operettszínház évtizedeken át kedvelt, csengő hangú művésznője.

I. Ferenc betiltja a magyarországi olvasóköröket (1798).

– Csernus Tibor festőművész születése (1927).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7e0b5-21d8″][vc_column_text]VALÓDI SZÉPSÉG

„Ne a külső dísz legyen a ti ékességetek… hanem a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló díszével: ez értékes az Isten előtt.” (1Péter 3:3-4)

Diana hercegnőt a világ egyik legszebb nőjének tartották. De neki nem tetszett, amit a tükörben látott. Ez a bulimia nevű táplálkozási zavarhoz vezetett nála, amit az önmegvetés okoz. A szépség-imádat sióokunkat hasonló kisebbrendűségi érzéssel fertőzött meg. A gond az, hogy nem jó tükörbe nézünk. A jó dolog, ha fittek vagyunk, és csinosan öltözködünk, de az rossz, ha önértékelésünk külső megjelenésünkön alapul. Miért? Mert így eleve vesztes csatát vívunk Természet Anyánk és Idő Apánk ellen. Íme, három igehely, melyen el kell gondolkodnod: 1) „Mint disznó orrában az aranykarika, olyan a szép asszony, ha nincs jó ízlése” (Példabeszédek 11:22). Egyszerűbben fogalmazva: a szépség a megnyilvánulásainkban rejlik, nem a kinézetünkben. 2) „Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az Urat félő asszony dicséretre méltó” (Példabeszédek 31:30). Leegyszerűsítve: a szépség talán magára vonja a figyelmet, de tiszteletet csak a jellem érdemli ki. 3) „Ne a külső dísz legyen a ti ékességetek, ne a hajfonogatás, arany ékszerek felrakása vagy különféle ruhák felöltése, hanem a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló díszével: ez értékes az Isten előtt.” (1Péter 3:3-4). Ezt pedig így is megfogalmazhatnánk: Isten másféle mércével mér; az ő szemében a belső szépség számít. Még egy gondolat: az emberek úgy fognak bánni veled, ahogyan te bánsz magaddal. Tehát, ha elkezded értékelni azt a szépséget, amit Isten helyezett el benned, akkor mások is értékelni fogják.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2e0b5-21d8″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Alexandriai Szent Ciril püspök és egyháztanító

370-ben született. Szerzetesi életet élt. Pappá szentelése után segítőtársa volt nagybátyjának, Alexandria püspökének, akinek utóda is lett 412-ben. Szenvedélyes, lelkes és céltudatos lelkipásztor-hittudós. Neve összekapcsolódott a 431-es efezusi zsinattal, ahol hősiesen küzdött Nestorius tanítása ellen védve Mária istenanyai mivoltát. Sokat írt a katolikus hit kifejtésére és védelmére. Alexandriában halt meg 444. június 27-én.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]