2017. május 16., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Mózes – héber eredetű; jelentése: vízből kihúzott.

Botond – magyar eredetű; jelentése: buzogányos harcos.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Nem azok vagyunk, akiknek az emberek látni szeretnének. Azok vagyunk, akik lenni akarunk. Mindig könnyű másokat hibáztatni. Egész életedben hibáztathatod a világot, de a sikereid és a kudarcaid a te felelősséged.” 

Paulo Coelho

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-936795-af80″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Demjan Luka, Luka Vasziljovics Demjan (Felsőverecke, 1894. június 6. – Munkács, 1968. május 16.) Író. Szegénysorsú parasztcsaládból származott. Egyházi elemi iskolában tanult, a polgárit magánúton végezte el, közben vasutasként dolgozott. A népélet kiváló ismerője volt, egész életében gyűjtötte a népköltészeti alkotásokat.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– A Magyar Olimpiai Bizottság közleménye szerint sportolóink nem vesznek részt a Los Angeles-i játékokon (1984).

– Létrehozták a Magyar Vöröskeresztet (1881)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-76795-af80″][vc_column_text]MILYEN A LELKI ÉTVÁGYAD?

„Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé, szívem így válaszol: Színed elé járulok, Uram!” (Zsoltárok 27:8 RÚF)

Ha minden nap órákat töltesz tévézéssel, de nem tudsz néhány percet szánni imádságra és bibliaolvasásra, akkor lelki étvágytalanságban szenvedsz – és erre oda kell figyelni! David Brainerd, aki a tizennyolcadik században misszionárius volt az indiánok között, azt írta naplójába: „Nagy nyugalomban vonultam vissza szokott pihenőhelyemre. Csak arra vágytam, hogy tökéletesen alkalmazkodjak Istenemhez mindenben. Olyan drága volt ő számomra, hogy a világ, minden élvezetével együtt végtelenül rútnak tűnt. Nem vágytam jobban az emberek jóindulatára, mint a kavicsokra. Délben epedő vágyat éreztem Isten után, olyat, mint még soha életemben. Titkos pihenőhelyemen semmi mást nem tudtam tenni, mint elmondani az én drága Uramnak édes nyugalomban, hogy nem vágyom semmi másra, csak rá, semmi másra csak a szentségre, tudom, hogy ő adta nekem ezeket a vágyakat, és egyedül ő tudja megadni azt, amire vágyom. Soha nem éreztem ennyire, hogy eltávolodom önmagamtól… és teljesen Istennek szentelem magamat. Szívem a nap nagy részében elmerült Istenben.” A zsoltáros valami hasonlót érzett: „Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm másban. Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké! … nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az Urat tartom oltalmamnak.” (Zsoltárok 73: 25-28). Lelki egészségedet azon tudod lemérni, hogy mekkora az étvágyad Isten dolgai iránt.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-26795-af80″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Nepomuki Szent János vértanú

A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. 1340-ben született Csehországban, Pomuk vagy Nepomuk nevű mezővároskában. Pap lett, majd a prágai udvarban kanonok, IV. Vencel király feleségének gyóntatója. A legenda szerint egy ízben a király rá akarta venni felesége gyónásának elárulására, mivel azonban semmi módon nem ért célt, a Moldvába ölette (1383). 1729-ben avatták szentté. A 18. sz.-ban a barokk korban szentté avatottak közül a legtöbb új templomot az ő tiszteletére szentelték. Igen rövid idő alatt népszerűvé vált. Szobrai az egész ország területén elterjedtek, különösen vízparton, hidakon. Papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, fején birétummal, karján feszülettel ábrázolják. – Ünnepének (máj. 16.) előestéjén a múlt században Pest-Budán, a 20. sz. első felében Ercsiben, Dunaharasztin, Baján („Jánoska-eresztés”), Mohácson kisebb-nagyobb vízi körmeneteket rendeztek, amelyekhez majálishoz hasonló mulatság is csatlakozott. A Bánság védőszentjeként is tisztelték.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]