2017. március 27., hétfő

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Hajnalka – a Hajna kicsinyítőképzős formája.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″] „Az igazi kérdés nem az, hogy hol állunk, hanem, hogy merre tartunk. Néha a széllel kell vitorláznunk, néha azzal szemben, de vitorláznunk kell, nem pedig sodródnunk, vagy horgonyt vetve tétlenkednünk.”

Oliver Wendell Holmes

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-933042-f0e2″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Rákóczi Ferenc, II.(Borsi, 1676. márc. 27. – Rodostó, 1735. április 8.)

Erdélyi fejedelem (1704-1711), a magyarországi szövetkezeti rendek vezérlő fejedelme (1705-1711), a Habsburgok elleni kuruc szabadságharc vezére, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia. Néhány hónapos volt, amikor édesapja meghalt. Édesanyjával Munkács várába költöztek, de csak 1677 végéig maradtak ott. A következő éveket Sárospatakon töltötték. 1680-ban, Báthory Zsófia halála után ismét Munkács lett a lakhelyük.

1685 novemberében Caprara császári tábornok, majd Caraffa gróf ostrom alá fogta Munkács várát. A kis Rákóczi édesanyjával együtt végig az ostromlott várban volt. 1688. január 17-én Zrínyi Ilona kénytelen volt feladni a várat. II. Rákóczi Ferencet 12 éves korában a bécsi udvar Csehországba a neuhauseni jezsuitákhoz küldte, gyámjául Kollonich Lipót érseket nevezték ki, aki szerette volna, ha a fiatal herceg maga is szerzetes lesz.

1697-ben a hegyaljai felkelés parasztvezérei felkérték a vezérségre, de ez elől kitért. A felkelést követő véres megtorlások láttán az ungi főispán, gróf Bercsényi Miklós rábeszélésére cselekvésre szánta el magát. 1701 márciusában Rákóczi még Munkácson járt ügyeit intézni, május 29-én azonban sárosi várában letartóztatták és a bécsújhelyi börtönbe vitték, ahonnan megszökött és Lengyelországba menekült. Brezan várában talált menedéket. Itt keresték fel a tiszaháti felkelést szervező Esze Tamás és Kis Albert követei, Pap Mihály és Bige György. Kezdetben nem akarta elfogadni a felkérést, de a másodszori megkeresés után elküldte a Cum Deo pro Patria et Libertate feliratú zászlókat, melyeket Tarpán, Váriban és Beregszászban ki is bontottak. Rákóczi 1703. június 16-án érkezett az országba. Rendbeszedte a felkelő csapatokat, júliusban sikeresen átkeltek a Tiszán, s 1704-re szinte az egész ország a kurucok kezére került. Ám 1710 májusára teljesen megváltozott a helyzet, a hadi szerencse elpártolt Rákóczitól. A pestistől tizedelt, megfáradt kuruc csapatok lépésről lépésre visszavonultak.

A fejedelem február 22-én a Beszkideken átlépte a határt, és soha többé nem tért vissza.

1735. április 8-án halt meg Törökországban.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Zilahy Lajos, író születése (1891). Olvasmányos, könnyed stílusa, finom humora megteremtették számára a közönségsikert.

–          Csurka István író (1934), a drámában érte el legnagyobb sikereit (Ki lesz a bálanya?, Döglött aknák stb.)

–          Széchy Tamás, a legeredményesebb magyar úszó-mesteredző (1934), tanítványai a világversenyeken 25 aranyérmet nyertek.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-73042-f0e2″][vc_column_text]KEGYELEM

„Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához” (Zsidók 4:16)

A Biblia azt mondja: „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsidók 4:15-16). Dr. Tonys Evans azt mondja, hogy Isten kegyelme olyan, mint egy mentő, amely segítségedre siet vészhelyzet esetén. Először az azonnali kegyelmet adja, ami a legsúlyosabb tüneteket kezeli. Aztán hordágyon beemel a mentőbe, mely még több kegyelemmel van felszerelve – még több orvosi eszköz áll rendelkezésedre problémád kezelésére. Aztán a mentő a kórházba siet veled, ahol még több kegyelem vár. Amikor felvesznek a kórházba, folyamatosan még több kegyelmet kapsz, amíg kezelésed tart, majd meggyógyulva hazamehetsz. John Newton kedves énekének* szavaival: „a kegyelem hozott el biztonságban idáig, és a kegyelem vezet majd haza.” Egy napon Jézus meghallotta segélyhívásunkat: „Uram, légy irgalmas nekem, bűnösnek!” Eljött a földre, megtalált, ahogy bűneinkben haldoklunk, és lehajolt, hogy megmentsen. Ő, mint főpapunk elvitt onnan, ahol voltunk, egy olyan helyre, ahol rendelkezésünkre áll mindaz a kegyelem, amire szükség van, amíg haza nem mehetünk vele. Egy napon Isten majd ítélőszékre ül, ahol nem lesz többé kegyelem, de addig a napig a kegyelem trónján ül. Tehát bármikor, amikor hibázol vagy megbotlasz, bizalommal jöhetsz a kegyelem trónusához,és megkaphatod irgalmát és kegyelmét.

* Amazing Grace; magyarul Az Úr irgalma végtelen kezdetű műfordításban ismert.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-23042-f0e2″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Rupert

Szent Rupertet (Hruodpert, Ruodbert, Ruprecht, Robert is – ófelnémet, jel.: „dicsőségben tündöklő”), misszionáriusként küldte Bajorországba II. Theodo herceg a VII. sz. utolsó évtizedében. E missziós útjáig wormsi püspök volt. 696-ban érkezett Salzburgba, ahol még ugyanabban az évben megalapította Ausztria legrégebbi kolostorát, a Szt. Péter apátságot.

E lépés jelentősen előmozdította a mai város kezdeteinek kialakulását a római Juvavum romjain, ezért Szt. Rupertet Salzburg város alapítójaként is emlegetik. Rupert püspök feltehetően 718. március 27-én halt meg Salzburgban. Emlékének kiemelt tisztelete azzal kezdődött, hogy földi maradványait 774. szeptember 24-én új sírba helyezték az újonnan megépült dómban.

Szt. Rupertet a bányászok védőszentjének tekintik az egykori salzburgi befolyási övezetben (főképp Traunsteinben és Berchtesgadenben, a bajor Bad Reichenhallban és a Dürrnbergen) és ő lett Salzburg tartomány patrónusa (szeptember 24. tartományi ünnep) is.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]