2017. november 16., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ödön – germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az agresszió biológiai örökségünk eltávolíthatatlan része.”

Csányi Vilmos

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93b1a7-82a2″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Sáfáry László (Munkács, 1910. november 16. – Ukrajna, 1943. jan.) Költő, tanár. Gyerekkorát Munkácson töltötte. Apja magyarországi származású mérnök volt, fiát Magyarországon járatta gimnázumba, s magyar állampolgárságot is szerzett számára. Sáfáry a szünidőket Munkácson töltötte, alapvető költői élményei is ehhez a vidékhez fűződtek. 1939-ben visszatelepült szülővárosába. A budapesti egyetemen szerzett tanári képesítést. A munkácsi tanítóképzőben, később a gimnáziumban tanított. Fiatalon jelent meg első önálló verseskötete. Részt vett a szlovákiai Sarló mozgalomban. 1932-től Az Út munkatársa volt. Egy ideig a Kórus című lapot szerkesztette. Sajátos ritmusú, egyéni hangulatú szabadversekben mutatta be a verhovinai nép életét. Lírája szorosan kapcsolódott a magyar avantgard költészethez. 1942-ben behívták katonának és segédszolgálatosként a frontra küldték. 1943 elején eltűntnek nyilvánították.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Zsigmond magyar király és német-római császár megnyitja a konstanzi zsinatot (1414).

Megalakul az MTK, a Magyar Testgyakorlók Köre (1888).

Balázs Árpád dalköltő születése (1874). Legismertebb dalai: Rácsos kapu, rácsos ablak, Ahogy én szeretlek, Fa leszek, ha…

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7b1a7-82a2″][vc_column_text]NÉZZ SZEMBE A FÉLELMEIDDEL! (2)

 „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Timóteus 1:7)

 Egy turista vidéken autózott, amikor meglátott egy idős farmert a háza előtt egy hintaszékben üldögélni. A ház mögött 30 hektárnyi föld húzódott. A turista megkérdezte: „Ez a maga földje?” „Igen” – felelte a farmer. „És mit csinál vele? Gyapotot fog termelni rajta?” – kérdezte a turista. „Nem, attól tartok ellepné a zsizsik” – mondta a farmer. „Akkor esetleg kukoricát?” – kérdezte a turista. „Nem, mert félek, hogy megennék a sáskák” – felelte a farmer. „Nos, – folytatta a turista – akkor talán marhákat fog tartani?” A farmer erre azt mondta: „Félő, hogy esni fog a marhahús ára.” „De hát akkor mit fog kezdeni ezzel a jó földdel?” – kérdezte a turista. „Semmit. Fő a biztonság.”

Te is így érzel? Ha mindenáron biztosra akarsz menni az életben, akkor a sikerre való esélyed annyi, mint a terméketlen pusztáé. Amíg a félelem irányítja az életedet, hogy hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni (ld. Zsidók 11:6). Nem jobb tehát a kudarcot kockáztatva azt tenni, amit Isten akar, mint azt kockáztatni, hogy nem leszel tetszésére? Mind megtapasztaltuk már a félelmet, amely rá akar venni, hogy visszavonuljunk. Csak azok jutnak előre az életben, akik ezt legyőzik. „Beszéljék mindenkor, hogy nagy az Úr, aki szolgája javát akarja” (Zsoltárok 35:27). A kudarctól való félelem legyőzése azzal kezdődik, ha hiszed: „Isten azt akarja, hogy sikerüljön.” Ha ezzel az igazsággal vértezed fel magad, nem csupán szembeszegülsz a félelemmel, de le is tudod győzni.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2b1a7-82a2″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Skóciai Szent Margit

Magyarországon született Réka várában, a Baranya megyei Mecseknádasd mellett, 1043-ban. Atyja, Eduard, az angol trónt bitorló Kanut elől menekült ide. Anyja, Ágota, Szent István leánya. Atyja 1056-ban visszatért Angliába, ahol fia, Edgár, 1066-ban király lett, de 1072-ben az angolok elűzték. Özvegy édesanyja akkor gyermekeivel Skóciába menekült. Margit III. Malcolm király felesége lett. Mintaképe volt a tökéletes anyának, a hűséges feleségnek. Népének jótevője, a szegények segítője, az Egyház pártfogója volt. Edinburgh-ben halt meg 1093. november 16-án.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]