2017. november 18., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Jenő – magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Érthetetlen, bár valahogyan biztosan megmagyarázható, hogy két embert, akik testvérek, tehát a világon szinte legközelebb kellene állniok egymáshoz, áthidalhatatlan távolságok választanak el, idegenebbek az idegeneknél, s tíz-tizenöt perc után már csak semleges dolgokról képesek beszélgetni, tudat alatt azzal a kívánsággal, hogy bárcsak adódna már valamilyen ürügy a búcsúzásra a véletlen találkozásnál, s járna le már végre a látogatás ideje, indulna a vonat és a többi.”

Szilvási Lajos

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c0bb-98b7″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bloksay István (Nyitra, 1826. ápr. 26. – Beregszász, 1884. nov. 18.). Ügyvéd, író, az 1848-49-es szabadságharc századosa. A gimnáziumot Nyitrán végezte, jogot Pesten tanult. Ügyvédi vizsgáit már honvédegyenruhában tette le. A 65. zászlóaljban szolgált, századosi rangig vitte. 1850-ben Beregszászban telepedett le, ahol előbb ügyvédként, majd 1861-ig közjegyzőként működött. Egy időre visszavonult dédai birtokára gazdálkodni, de a törvénykezés rendezése után folytatta közjegyzői tevékenységét. Testvére, Bloksay Ferenc Kaszonyban volt orvos. 1857-ben megnősült, Buzáth Etelkát vette feleségül. Kétszer volt a kaszonyi választókerület képviselője. Nagy figyelmet fordított a népiskolai oktatásra. Írt humoros cikkeket és néprajzi tanulmányokat a Pesti Divatlapba (1847-48), gazdasági és jogtudományi munkákat a Jogtudományi Közlönybe (1876-80). Alapító tagja volt a Bereg c. lapnak, amelyben cikkei is megjelentek.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Törley József Budafokon megalapította a legkorszerűbb pezsgőgyárat (1882).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c0bb-98b7″][vc_column_text]SZAVAK (1)

„Vigyázzatok szavaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel, megzabolázom számát.” (Zsoltárok 39:2)

Ismeretlen szerző írta: „Egyetlen meggondolatlan szó viszályt szíthat, egyetlen kegyetlen szó tönkretehet egy életet. Egy keserű szó gyűlöletet olthat valakibe, egy durva szó halálra sújt. Egy kedves szó elegyengeti az utat, egy örömteli szó felvidítja a napot. Egy jól időzített szó csökkenti a stresszt, egy szeretetteljes szó gyógyít és megáld.” A Biblia ezt mondja: „a nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni” (Jakab 3:8). „Ha senki sem képes rá, akkor én hogyan tudnám megtenni?” – kérdezed. Úgy, hogy szünetet tartasz, mielőtt megszólalnál, megtanulsz figyelni a benned élő Szentlélek vezetésére, és az ő erejéből merítesz erőt az önfegyelemhez. Emlékezteted magad arra, hogy ha egyszer egy szó elhagyta a szádat, azt többé nem lehet visszavonni, és ezen a világ összes bocsánatkérése sem változtat. A zsoltáros, aki minden bizonnyal elkövette már azt a hibát, hogy beszélt, amikor hallgatnia kellett volna, azt írta: „Ezt határoztam: vigyázok szavaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel, megzabolázom számat.” A Bibliában olvasunk böjtről, ami azt jelenti, hogy egy meghatározott ideig tartózkodunk az étkezéstől. Ennek lelkileg megtisztító hatása van. Közelebb von Istenhez, megerősít és kiélesíti érzékelésünket. Íme, egy ötlet: Mi lenne, ha a következő harminc napban szó-böjtöt tartanál? Legalábbis részlegesen. Ézsaiás azt mondta: „Az én Uram, az Úr, megtanított engem mint tanítványát beszélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak” (Ézsaiás 50:4). Ahelyett, hogy a nyelved vezetne, és te utána kullognál, engedd, hogy szádat Isten Lelke vezérelje!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2c0bb-98b7″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]A Szent Péter és Szent Pál bazilikák felszentelésének évfordulója

A templom Istennek szentelt hely. A templom felszentelésében a templom névadó szentjét tiszteljük, akinek védelme alá helyezi magát a templomban összejövő Isten-népe. Ma éppen ezért a két fő apostolt, Pétert és Pált tiszteljük, és kérjük, közbenjárásukkal segítsenek bennünket.  Már a XII. századtól november 18-án ünnepelték Szent Péternek a vatikáni, Szent Pálnak az ostiai úton lévő bazilikáinak felszentelési ünnepét. Már a IV. században Szilveszter és Sziriciusz pápák megünnepelték a két bazilika felszentelését. Az újjáépített Szent Péter bazilikát 1626. november 18-án szentelték fel (a Szent Pál bazilikát 1854. december 10-én). Ma tehát a két főapostolt ünnepeljük. Imádságos megemlékezéssel szállunk lélekben a vatikáni dombokhoz, ahol a hatalmas bazilika hirdeti Krisztus földi helytartójának, Szent Péternek vértanúságát, és az ostiai út harmadik mérföldkövénél a Nemzetek Apostolának, Szent Pálnak fővételét. A két bazilika a kőfaragás művészetével maradandóan hirdeti, hogy a két főapostol a legnagyobb méltóságra jutott, életükkel dicsőítették meg Istent.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]