2018. április 14., szombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Tibor – a Tiborc rövidülése.

Maxim – latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek.”

Márai Sándor

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93a1b8-70fd”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Romzsa Teodor (Nagybocskó, 1911. április 14. – Munkács, 1947. november 1.) Munkácsi gör. kat. püspök. Gimnáziumi tanulmányait 1930-ban fejezte be Huszton. Teológiát Rómában tanult 1937-ig. Hazatérése után a huszti járási Bereznán lett lelkész. 1938-ban az Ungvári Teológiai Akadémia professzora. 1944. szeptember 24-én szentelték püspökké.

1945 után a szovjet hatalom a kárpátaljai egyház felszámolására törekedett. Megpróbálták a püspököt arra rávenni, hogy működjék együtt a hatalommal, s a munkácsi püspökséget rendeljék alá a moszkvai patriarchának. A püspök azonban ellenállt, ezért az NKVD emberei merényletet szerveztek ellene. Főpapi körútja során 1947. október 27-én Munkácsról Beregszőlős felé tartott, amikor egy teherautó hátulról belerohant a kocsijába. Az autóról leugráló emberek vasrudakkal verni kezdték a megsérült püspököt és kíséretét. A tervezett merénylet azonban akkor nem sikerült. A sérült püspököt a munkácsi kórházba szállították, ahol egy időre jobban lett, de egy ápoló megmérgezte. A püspök meggyilkolása után a görög katolikus papoknak megtiltották a misézést, a templomokat átadták a pravoszlávoknak vagy bezárták. 130 görög katolikus lelkészt tartóztattak le és száműztek Szibéria vagy Kazahsztán  lágereibe.

A vértanú püspök emlékére emléktáblát helyeztek el az ungvári székesegyház falán, földi maradványait is a székesegyházban helyezték örök nyugalomra. A nagybocskói római katolikus templomkertben szobor őrzi nagy szülötte emlékét.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Tóth Árpád (1886) a Nyugat-nemzedék egyik legkiválóbb költője, akinek líráját bámulatos formakészség és fájdalmas rezignáció jellemzi. Egyik legkiválóbb műfordítónk volt.

–          Rogerius magister, történetíró, ciszterci szerzetes többször járt Magyarországon, a tatárjárás is itt érte. Személyes élményeit 1244-ben megírta levélben János püspöknek, melyben éles szemmel elemzi azokat a társadalmi és politikai okokat, melyek a katasztrófához vezettek, első helyen az anarchiát jelöli meg. 1266-ban ezen a napon halt meg.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7a1b8-70fd”][vc_column_text]A HÍZELGÉS NEM SEGÍT

„Senkinek nem fogok hízelegni.” (Jób 32:21)

Stephen Spielberg vékonyka tizenévesként hamar céltáblája lett kötekedő osztálytársainak. Amikor lege lett az állandó zaklatásból, amit később pokolként jellemzett, úgy döntött, hogy hízelegni fog az őt leginkább terrorizáló fickónak azzal, hogy azt mondja, hasonlít John Wayne-re, és főhőst kellene alakítania abban a második világháborús filmben, amit forgatni készül. Az addigi zsarnok elolvadt, mint a vaj, amikor megkapta a hősies szakaszvezető jelmezét. A Spielberget terrorizáló fiúval ellentétben az érzelmileg egészséges emberek csak az őszinte dicséretet értékelik, amit valóban megérdemeltek. Megérzik, ha a dicséret mögött hátsó szándék vagy hízelgés van. Érdekes paradoxon, hogy a legtöbb ember hajlamos rosszallóan fogadni az indokolatlan dicséretet. Elíhú – Jób egyik barátja – azt mondja: „Nem leszek elfogultsem erre, sem arra, senkinek nem fogok hízelegni. Nem is értek én a hízelgéshez, meg el is ragadna gyorsan az Alkotóm.” (Jób 32:21-22). A zsoltáros pedig így ír: „Vágja ki az Úr mind a hízelgő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond” (Zsoltárok 12:4 Károli). A hízelgés elvág Isten áldásaitól, mert amikor másnak hízelegsz, vagy jólesik fogadni mások hízelgését, az nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy nem hiszed, hogy Isten másokkal együtt téged is kitüntet kegyével. Isten azoknak kedvez, akik jó kapcsolatban vannak vele. „Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed kegyelmeddel, mint a pajzzsal!” (Zsoltárok5:13).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]