2018. február 10., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Elvira– 1. – nyugati gót eredetű; jelentése: akit az ereklye megvéd;
2. – az Elmira alakváltozata.

Ella– 1. – az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője;
2. – az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője.

[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az embereket úgy lehet megmenteni és boldoggá tenni, ha szeretjük őket.”

Kosztolányi Dezső

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93350b-c919″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Vágner Lajos (Hosszúmező, 1815. február 10. – Huszt, 1888. június 9.). Botanikus. Középiskoláit Máramarosszigeten és Kassán végezte. Máramarosszigeten dolgozott sószállító biztosként, majd kulcsárként. 1835-ben a máramarosszigeti királyi bánya-és jószágigazgatósághoz került. 1855 és 1870 között a huszti gazdasági hivatalnál volt ellenőr és pénztárnok. 1870-ben Rákóczra helyezték, ahol nyugdíjazásáig a kir. erdőhivatal pénztárnoka volt. Nyugdíjazása után Husztra vonult vissza. Serdülő korától foglalkozott növénygyűjtéssel. Csak Máramaros területén gyűjtött, mégis Európa flóráját reprezentáló gyűjteményt sikerült összeállítania, mert cserekapcsolatban állt számos európai gyűjtővel.  Több mint 40 ezer példányból álló herbáriumát  a Magyar Nemzeti Múzeum növénytára vásárolta meg 1892-ben. A gyűjtemény 77 csomag virágos és 7 csomag Kryptogarnus növényt tartalmazott. Máramaros megye egyetemes leírásában ő ismertette a megye növényzetét.  Máramosszigeten létrehozta a Gyümölcstermelők Szövetkezetét.

Vágner fásította és rendezte a nevickei vár kertjét, ahol érdemeit egykor obeliszk is hirdette.

Róla nevezték el a Pytheuma Vágneri nevű növényt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány  – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

I. Miklós pápa engedélyezi, hogy a ferencesek önálló magyar rendtartományt létesítsenek (1448).

Bessenyei Ferenc színész ezen a napon született 1919-ben.

Barabás Miklós festő születése (1810). Gyerekkorától kezdve foglalkozott arcképfestéssel. Feltűnt tehetségével, és Bajza Józseftől Széchenyi Istvánig mindenki segítette, hogy munkával lássák el, ő az első és sokáig egyetlen művészünk, aki művészetéből meg tudott élni. Barabás Miklós nemcsak gazdag munkásságával, hanem emberi példaadásával is a kialakuló nemzeti művészet fő alakjává vált.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7350b-c919″][vc_column_text]AZ ÖRÖMTELI ÉLET TITKA (3)

„Teljes öröm van tenálad.” (Zsoltárok 16:11)

Az emberek sokszor azt gondolják, hogy az öröm véletlen szerencse kérdése, a megfelelő körülményektől függ. Ez azt sugallja, hogy akkor tudunk örülni, ha a dolgok úgy történnek, ahogy mi akarjuk; és ha nem úgy alakulnak, ahogy nekünk tetszik, akkor boldogtalanok vagyunk. Az ilyen boldogság azonban változékony, mulandó, míg az igazi öröm tartós, állandó. Vannak keresztyének, akik annyira komolyak és kimértek, hogy elhitetik veled, hogy Isten nem szívlelheti a nevetést és utál mindent, ami derűs, vidám. A zsoltáros viszont azt írja: „teljes öröm van tenálad.” C. S. Lewis szerint: „A mennyben nagyon komolyan veszik az örömöt.” Igazság szerint a Biblia a legörömtelibb könyv, amit valaha írtak. Az öröm szó és különböző összetételei, illetve ragozott formái több mint 220-szor fordulnak elő benne. Az örvend és annak különböző formái csaknem százszor. Ha minden örömmel, örvendezéssel, ujjongással kapcsolatos szót összeadunk, majdnem 400 előfordulás található! Ez azt jelenti, hogy az öröm nem egy érzés, hanem egy hozzáállás. Az érzéseknek nem lehet parancsolni, senki sem parancsolhatja, hogy érezd boldognak magad, ha nem vagy az. De az örömöt bármilyen körülmények között lehet választani. Az öröm nem is árucikk, hogy meg lehetne vásárolni. Sok ember túl későn jön rá, hogy pénzen nem lehet boldogságot vásárolni, valódi örömöt még kevésbé. Azt mondják, hogy a szegények jobb helyzetben vannak, mint a gazdagok, mert a szegények még azt gondolják, hogy pénzért lehet boldogságot venni, a gazdagok viszont már tudják, hogy nem. Ha anyagi javakkal próbálsz boldogságot vásárolni, az olyan, mintha sós vizet innál: minél többet iszol, annál szomjasabb leszel. A tartós öröm titka az, hogy felismered: Isten feltétel nélkül szeret, értékel és elfogad.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2350b-c919″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Skolasztika szűz

Skolasztika az imádság és a lelki beszélgetés embere, aki Istenhez akar közelebb kerülni testvére segítségével. Ha figyelünk egymásra, megláthatjuk Isten akaratát a másik, a hozzánk közelálló szükségében.

Forrás: Hankovszky Miklós

Szent Skolasztika a nyugati szerzetesség alapítójának, Szent Benedeknek volt az ikertestvére. Fiatalon az Úr szolgálatára adta magát. Eleinte otthon élt, majd testvére példájára kolostorba kívánkozott. Benedek Piombariolában egy kis zárdát épített számára, de ez rövidesen kicsinek bizonyult. Sokat böjtölt, imádkozott és fáradhatatlanul tevékenykedett az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásában. Szerette a magányt, még testvérével is évente csak egyszer találkozott. Életét Nagy Szent Gergely pápa örökítette meg.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]