2018. február 13., kedd

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ella – 1. az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője;

  1. az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője.

Linda – német eredetű;  Jelentése: hársfából készült pajzs, kígyó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Azt hiszem, a legmagasabb és a legmélyebb pontok a fontosak. Minden más csak… köztes.”

Jim Morrison

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-933f92-28bb”][vc_column_text] EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szilvay Iván, Ivan Antonovics Szilvaj (Szuszkó (Bányafalu), Bereg megye, 1838. március 15. – Újdávidháza, 1904. február 13.) Görög katolikus lelkész, író, költő. Szilvay Antal gör. kat pap és Legeza Katalin fia. A gimnázium alsóbb osztályait Ungváron (1847-54), a felsőbb osztályokat (1856-57) Szatmáron a római katolikus papneveldében végezte. 1858-ban a pesti központi papneveldében tanult, de teológiai tanulmányait Ungváron fejezte be. 1862-ben megnősült és pappá szentelték.  Áldozópapként Szuszkón segédeskedett. 1865-ben Zajgón lett helyettes pap, majd 1871. január 1.-től rendes lelkész Szuszkón, aztán Turjaremetén.

Oroszul írt Uriel Meteor álnév alatt több elbeszélést, költeményt, regényt és néprajzi vonatkozású cikket a Kárpát című ungvári és a galíciai lapokba.

Fiatal korától russzofil volt, aktívan részt vett a helyi politikai életben.

A 60-as években az Ungváron kiadott Szova (Bagoly) című szatirikus hetilapba több csípős és célzatos cikket írt, ami miatt viszályba került Pankovics István akkori gör. kat. püspökkel. 1875-ben a Szentpéterváron megjelenő Szlavjanszkij zbornyik közölte Polozsenyije uhorszkih ruszkih pod upravlenyijem  Sztefana Pankopvicsa, episzkopa Mukacsovszkoho és O szovremennom polozsenyiji ruszkih v Uhrija c. cikkeit. Balladát írt Laborcról és Korjatovicsról.  Válogatott verseinek gyűjteménye Peszennyik címen 1903-ban jelent meg. Önéletrajza, melyet több más kézirattal együtt nem sokkal halála előtt gyerekkori barátjának, Mitrák Alekszandernek adott át megőrzésre, fontos kordokumentum. Az írás csak 1928-ban jelent meg nyomtatásban Ungváron, 1957-ben pedig Csehszlovákiában.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Grétsy László nyelvész (1932), számos rádió és tv műsor, nyelvművelő rovat munkatársa.

Csók István, Kossuth-díjas festőművész, a modern magyar plein air festészet egyik vezető alakja születése (1865).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-73f92-28bb”][vc_column_text]NE HAGYD, HOGY A FÉLELEM MEGÁLLÍTSON! (1)

„Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?” (Zsoltárok 27:1)

Az élet tele van félelemkeltő helyzetekkel: félünk a betegségtől, munkanélküliségtől, elutasítástól, más emberek véleményétől. Ha nem vigyázunk, a félelem elrabolja belső békénket. Dávid ezt a két kérdést szegezte a kopogtató félelemnek a bejárati ajtónál: „Kitől félnék? Kitől rettegnék?” Aztán be is csapta az ajtót a félelem orra előtt ezzel: „Ha egy egész tábor jön is ellenem, nem fél a szívem. Ha háború tör is rám, és akkor is bizakodom.” (3. vers). Aztán visszament a házba, és emlékeztette magát arra, hogyan védekezhet a félelem támadásaival szemben. Imádsággal: „Egy dolgot kérek az Úrtól, azért esedezem” (4. vers). Lelki látással: „láthassam, milyen jóságos az Úr, és gyönyörködhessem templomában.” Isten Igéjével: „hogy az Úr házában lakhassam egész életemben… és gyönyörködhessem templomában.” (4. vers). Az isteni védelem tudatában: „Megóv engem sátrában a veszedelem napján.” (5. vers). Dicsőítéssel: „éneket zengek az Úrnak.” (6. vers). Nyugalommal: „Várjad az Urat” (14. vers Károli). Eltökéltséggel: „légy erős és bátor szívű2 (14. vers). A bátorság nem korlátozódik a harcmezőre. Valódi próbája szélesebb skálájú, mélyebb, csendesebb. Például hűségesnek maradni, amikor senki sem figyel, elviselni a fájdalmat az üres szobában, vagy meg nem értettként egyedül lenni. Lehet olyan egyszerű, mint nemet mondani valamire, olyan hétköznapi, mint egy hegynyi szennyessel szembenézni, olyan csendes, mint választani jó és rossz között. Isten bátorság érdemrendjének kitüntetettjei titokban készülnek, a legbátrabb tetteket nem a nyilvánosság tapsvihara előtt hajtják végre. Amikor a félelem a sarkadban liheg, Isten azt mondja: „Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz.” (Józsué 1:9). Isten nem ad ki olyan parancsot, amit ne tudnánk teljesíteni. Önellentmondásba kerülünk, ha azt mondjuk: van elég bátorságom, de nincs erőm”, vagy azt: tele vagyok energiával, de félek.” Az erőt és a bátorságot is Istentől kapjuk.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]