2018. február 14., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Bálint– latin eredetű; Jelentése: erős, egészséges.

Valentin– latin eredetű; Jelentése: erős, egészséges.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A szerelem melege rokon a nap erejével. A nap a legnagyobb tűzforrásunk, de életadó szerepéhez hozzátartozik a tőlünk való távolsága is. Hasonlóképp a valódi szerelem: egyszerre legfőbb tűz, leghőbb izzás, de ugyanakkor a lélek soha nem szűnő, véghetetlenül gyengéd tartózkodása is.”

Pilinszky János

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93747b-ec7c”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Jó napnak tartották a kotló sikeres ültetésére. Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg.

Balmazújvárosban és Debrecenben úgy tartják, hogy e napon választanak párt a verebek. A hangonyiak (Borsod m.) úgy vélték, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, a tavaszt jelezve. A Csongrád megyei Mindszenten még a madarak etetése is szokás volt, magokat, aszalt gyümölcsöt szórtak nekik. Balaton környéki adatok szerint meg éppen a madarak és a tolvajok távol tartására metszették meg a szőlőföld négy sarkán a tőkéket.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Béla, II. Vak Béla (1108 – 1141. február 13.) 1131-től 1141-ig magyar király. 1113-ban Kálmán király apjával együtt megvakíttatta. Trónra kerülése után a vak király feleségének volt nagyobb befolyása a kormányzatra. Az ő kezdeményezésére számoltak le a Béla megvakíttatásában részes főurakkal és a trónkövetelő Borisz herceggel. Borisz Kálmán király házasságtörést elkövető feleségének, Eofémiának volt a fia, akit az anyja Kijevben szült meg, ahová száműzték.  Borisz tizenhét éves korában orosz és lengyel sereggel a Vereckei- vagy az Uzsoki-hágón átkelve akarta visszaszerezni a trónt.  Béla az Ung megyei Arad mellett várakozott Boriszra, s 1132. július 22-én szétverte seregeit. A magyar főurak közül a Boksa, Radván-Bogát, Borsa és más nemzetségbeliek is Borisz pártjára álltak, akik közül hatvannyolcat a királyhű nemesek felkoncoltak.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Csermák József, Helsinki kalapácsvető olimpiai bajnoka születése (1932)

Sztankay István Kossuth díjas színész születése (1936).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7747b-ec7c”][vc_column_text]NE HAGYD, HOGY A FÉLELEM MEGÁLLÍTSON! (2)

Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe.” (Máté 25:25)

Egy birtok gazdája minden szolgájának adott egy bizonyos összeget befektetésre. Egyikük öt talentumot kapott, másikuk kettőt, a harmadik pedig egyet. A két- és öttalentumos szolgák dicséretre méltó hasznot szereztek, de a harmadik ezt mondta urának: „félelmemben elástam talentumodat a földbe.” Mi ebből a tanulság? Egyszerűen ez: a félelem terméketlenné tesz. Egy idős lelkész írja: „A félelem megakadályozza, hogy énekelj a kórusban… hogy tanúságot tégy… hogy jó kedvvel adakozz… hogy szeretetben élj házastársaddal… Minden probléma mögött az attól való félelem húzódik meg, hogy Isten nem fogja megtenni, amit mondott. De hívőkként annyira telve kell lennünk az igével, hogy a félelemnek ne maradjon egy talpalatnyi hely sem. Jézus azt mondta: »ne aggódjatok életetekért« (Máté 6:25). Másként fogalmazva: Egyáltalán miért is gondolnál félelmetes dolgokra, mikor én megmondtam, hogy soha nem hagylak el… hogy megvédelek… hogy megadok mindent, amire szükséged van ennek a feladatnak a végrehajtásához. Összegezve: Isten veled van akkor is, amikor nem érzed vagy nem látod őt, akkor is, amikor mások azt sugalmazzák, hogy elhagyott téged.” A félelem sokféle álarcot hord: a saját fejünk után akarunk menni, vagy éppen azt mondjuk, hogy nem érdekel a dolog, vagy hogy nem ez a megfelelő idő. Pedig nem zárt ajtóba ütközünk, hanem elfojtott félelembe. Ha azon tűnődsz, miért nem tudsz fejlődni bizonyos területen, vizsgáld meg, hogy nem egy lappangó félelem tart-e vissza? Ha ez a helyzet, kérd Isten segítségét megszabadulni a félelmektől, és kezdj el bízni abban, amit Isten mond!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2747b-ec7c” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Cirill szerzetes és Szent Metód püspök, egyházszervezők, Európa védőszentjei

A szláv népek nagy apostolai, akik hitre, tudásra, szép életre, jóra nevelték a népeket.

A testvérpár Tesszalonikában született 827 körül. Korán Konstantinápolyba kerültek, ahol Cirill pap lett, Metód pedig a közigazgatásban tevékenykedett. Cirill később a kazárok közé ment, Metód pedig szerzetbe lépett. III. Mihály császár kérésére 864-ben mindketten Morvaországba mentek. Cirill elkezdte lefordítani szláv nyelvre a Szentírást, és erre külön írásmódot talált ki, a glagolit (vagy cirill betűs) írást. A szertartások nyelvéül is a szlávot tették. 868-ban Rómába mentek, és ott II. Adorján pápa jóváhagyta munkásságukat. Cirill ott halt meg Rómában 869-ben, Metódot pedig püspökké szentelték, és nagy pápai kiváltságokkal ment vissza a szlávok közé. 885-ben Morvaországban halt meg.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]