2018. február 18., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Bernadett: germán-francia eredetű; Jelentése: erős, mint a medve.

Leó: görög eredetű; Jelentése: oroszlán.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

Szív ügyében, szerelemben, tanácsot se ne kérj, se ne adj.

Jókai Mór

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93f00f-0d2e”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Zrínyi Ilona, grófnő (Ozalj, Horvátország, 1643. – Nikodémia, Kisázsia, 1703. február 18.). Zrínyi Péter és Frangepán Katalin leánya, II. Rákóczi Ferenc anyja, a munkácsi vár védője. 1667-ben ment férjhez I. Rákóczi Ferenchez. Miután megözvegyült, megismerkedett Thököly Imrével. Anyósa, Báthory Zsófia halála után 1680. június 30-án a munkácsi vár őrségét saját és gyermekei hűségére eskette fel, és nem egyezett bele, hogy Caprara hadvezér császári sereget küldjön a várba. 1681-82-ben mindent megtett annak érdekében, hogy a császár beleegyezzen Thökölyvel kötendő házasságába, mert ez a kurucok és a császáriak közötti békekötéshez is hozzájárulhatott volna. Esküvőjüket 1682. június 15-én fényes külsőségek között tartották meg a munkácsi várban. Thököly oldalán ő is egyik szervezője lett a Habsburgok elleni kurucfelkelésnek.  Megerősítették a munkácsi várat, amely ezután a Thököly szabadságharc egyik fontos erődítménye lett. 1685 októberében Zrínyi Ilona gyermekeivel, Juliannával és Ferenccel Munkácsra költözött, mivel a császári seregek sorra elfoglalták az egykor Thököly irányítása alatt álló várakat. Thökölyt becsapták a törökök, letartóztatták, Zrínyi Ilona ezért sehonnan sem számíthatott segítségre. Caprara felszólította a fejedelemasszonyt, adja fel önként a munkácsi várat, ellenkező esetben fegyverrel fogja elfoglalni. Zrínyi Ilona erre azt felelte, ha úgy érzi, dicsőségére válik egy gyermekeit védelmező asszony ellen harcolni a császári seregnek, ő sem ijed meg az ostromtól. Az év végén a császáriak körülzárták a várat, amelyet Thököly főkapitánya, Radics András és négyezer főnyi kuruc katona védett. 1686. január 12-én Zrínyi Ilona biztató levelet kapott Thökölytől Belgrádból, s ezután még elszántabban kezdte védelmezni a várat.

Hősiesen védte a várat, ám végül kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni az ostromlókkal a vár feladásáról. 1688. január 15-én írta alá az erről szóló megállapodást, és két nap múlva I. Lipót császár csapatai Antonio Caraffa vezetésével bevonultak a várba. Zrínyi Ilonát Bécsbe vitték, kolostorba zárták.

1904-ben, amikor engedélyezték hamvainak hazahozatalát, Munkács város képviselőtestülete határozatot fogadott el, amely szerint: „Hazafias és illő kegyelet, hogy a munkácsi várban találja meg végső pihenőhelyét, melyet minden várnál jobban szeretett.” Bár az egész ország elismerte Munkács város ragaszkodásának jogosságát, folyamodványa nem járt sikerrel, mert Zrínyi Ilona hamvait Kassára vitték. Születésének 300. évfordulója tiszteletére az 1943-as évet Bereg megyében Zrínyi Ilona évének nyilvánították.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Kármán Tódor mérnök (1881) az aerodinamika és a nagyrakéták fejlesztésében ért el kitűnő eredményeket. A Hold túlsó oldalán és a Marson nevét egy-egy kráter őrzi.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7f00f-0d2e”][vc_column_text]MILYEN KERESZTYÉN VAGY?

„Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.” (Máté 11:30)

Jézus azt mondta a farizeusokról, hogy „súlyos és elhordozhatatlan terheket kötnek össze, és az emberek vállára rakják” (Máté 23:4). Olyan szabályokat erőltettek az emberekre, amiket azok nem tudtak betartani, és ha netán mégis sikerült nagyritkán betartaniuk, akkor az semmi örömöt nem hozott nekik. Stephen Mosley írja: „Erkölcsösségünk hangja meglehetősen erőtlen. Ott nyafog a szentély sarkában, félszegen beleszól minden élvezetbe, kifogásokat motyog a partikon, lemaradozva vánszorog… Világi kortásaink szemében általában szűklátókörű, sőt, haszontalan törekvésnek tűnik… Tragikus módon a hagyományos vallásos jóság egyszerre lehet ijesztő és unalmas is. Ijesztő, mert százegy különféle szabályt tartalmaz az úgynevezett lelkiségre vonatkozóan. Unalmas, mert miközben kimerülünk abban, hogy megpróbáljuk betartani mind a szabályokat, nem tapasztaljuk meg az igazi örömöt, amit Jézus kínál. Ezért merülnek ki sokszor a gyülekezetbe járó emberek. Egy ilyen valláshoz alkalmazkodni egész egyszerűen nem ad olyan sikerélményt, ami be tudná tölteni szívük ürességét.” Te is belefáradtál a lelki növekedésre való törekvésbe? Lehet, hogy csak nem a megfelelő dologra törekedtél, vagy nem a megfelelő módon? Ha így van, hallgasd meg Jézus szavait: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagy, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.” (Máté 11:28-30).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]