2018. február 27., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ákos – török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom.

Bátor – török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Aki gondolatait a valóban létezőkre irányítja, annak nincs ideje arra, hogy állandóan lefelé nézzen az emberek ügyes-bajos dolgaira, s a velük való tülekedésben irigységgel és rosszindulattal teljék el…”

Platón

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-934102-c6a6″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Tamás Mihály, Tvaroska (Beregszász, 1897. február 27. – Melbourne, 1967. szept.). Író, építészmérnök, egyetemi tanár. 1914-ben érettségizett a beregszászi gimnáziumban. 1921-ben kapott építészi oklevelet a budapesti műegyetemen. Brünnben útépítő mérnöki oklevelet szerzett. Beregszászban nyitott híd-és magasépítéssel foglalkozó mérnöki irodát, majd 1934-ben a kassai Neuchatel Asphalt Co. mérnöke, 1936-ban igazgatója lett. 1939-ben Budapestre helyezték. 1940-től az Aszfaltipari és Útépítő Rt., valamint a Regetruszkai Kőbánya Kft. igazgatója volt. 1947-ben kivándorolt Ausztráliába, ahol mérnök-vállalkozó, majd a melbourne-i egyetem építészmérnöki karának tanára lett.

1933 és 1938 között a pozsonyi Magyar Újság kárpátaljai szerkesztője, a Kassai Napló és a Magyar Múzsa c. lapok munkatársa volt. 1937-38-ban a Tátra c. folyóiratot szerkesztette, s igazgatója lett a Tátra Könyvkiadónak. Több elbeszélése, regénye jelent meg. Műveiben a polgári demokrácia eszméit hirdette, naturalista és realista elemeket ötvöző elbeszéléseiben kisebbségi ember sorsát ábrázolta, „a szlovenszkói magyar prózának… első úttörője és Szlovenszkó sajátos humánumának első felmutatója volt.”

Legismertebb művei: Mirákulum (Kisregények), Két part közt fut a víz (regény), Sziklán cserje (elb.), Szép Angéla háza (kisregény)

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Bemutatják Katona József Bánk bán című tragédiáját (1835). A mű hősei megragadó vonásokkal jellemzett drámai alakok, a jellemrajz és a korrajz értékét a kompozíció tökéletessége növeli.

– Szentesítik az ipartörvényt (1872), mely felnőtteknél 16, fiatalkorúaknál 8-10 órában szabja meg a munkaidőt. Szabad az ipargyakorlás, de korlátozzák a sztrájkjogot.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-74102-c6a6″][vc_column_text]MA IGYEKEZZ KEDVES LENNI!

„A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt.” (Példabeszédek 15:1)

Ha rendhez szokott, jó időbeosztású, céltudatos ember vagy, aki szereti elintézni a dolgokat, akkor előfordulhat, hogy felbosszant mások hozzá nem értése és alacsony teljesítőképessége. Ilyenkor aztán olyat mondasz, amivel megbántod őket, és nem segíted elő a remélt eredményt. A Példabeszédek könyve 31. fejezetében egy nagyszerű asszonyról olvasunk, akinek „szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít” (26. vers). Ennek az asszonynak egyik alapelve volt, hogy kedvesen beszéljen másokhoz és másokról. Ha belegondolsz, igazából soha semmi nem jogosít fel arra, hogy beszéded bántó vagy durva legyen. Főleg nem akkor, ha keresztyén vagy! Vajon veled nem volt-e kegyelmes Isten? Nem igaz, hogy a szavak nem okoznak fájdalmat. A bántó szavak egy ember egész életére kihatnak. A társadalom számkivetettjei közül sokan bántó szava áldozatai voltak valamikor életük során. Szenvedést okoztak nekik szüleik, tanáraik vagy féltékeny házastársuk és mások, akik a saját érzelmi problémáikkal vívták harcaikat. Ha hajlamos vagy arra, hogy durván beszélj az emberekkel, imádságban kérd Isten segítségét! Bármibe is kerül, igyekezz leküzdeni; ha kell, kérj segítséget egy lelkésztől vagy lelkigondozótól. A Biblia azt mondja, hogy „többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít” (Példabeszédek 16:32). Határozd el magad ma, hogy önuralmat gyakorolsz, és életed vezérelvévé teszed a kedvességet!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]