2018. július 15., vasárnap

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Henrik – germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

Roland – német eredetű; jelentése: vakmerő hős.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van, ki vár, és a két karjába zár.”

Máté Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-934791-d113″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.). Történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.  Iskoláit Máramarosszigeten és Ungváron végezte. Érettségi után a munkácsi egyházmegye papnövendéke lett. 1882-ben a budapesti központi teológiai akadémiára került. Az egyetem bölcsészkarán történelmi és szláv filológiai előadásokat is hallgatott. Tanulmányai befejezése után, 1888-ban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában helyezkedett el, ahol a szláv nyelvű kéziratok rendezésével bízták meg. A ruszin és a magyar mellett jól ismerte egyházának liturgiai nyelvét, az egyházi szláv nyelvet, de tudott oroszul, szerbül, latinul és németül is. 1889-ben a bécsi Osztrák Történeti Intézetbe küldték, ahol diplomáciával, paleográfiával és szláv filológiával foglalkozott. Több délszláv vonatkozású munkát is írt.  1891-ben Bécsből hazatérve doktorátust szerzett, 1892-1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros. 1895-96-ban Rómában is kutatott.  1906-ban a pozsonyi jogakadémián a magyar művelődéstörténet, 1914-től a pozsonyi egyetemen a magyar történelem professzora, 1918-tól az egyetemes történeti tanszéket vezette. 1923-tól 1935-ig, nyugalomba vonulásáig a pécsi egyetemen volt tanár, 1932-33-ban rektor. Tudományos munkásságának jelentős részét a munkácsi egyházmegye, s ezzel együtt a ruszinság, illetve a vidék múltját megvilágító gazdasági, társadalompolitikai, valamint településtörténeti források összegyűjtése és megjelentetése képezi.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Szabó Gyula színész (1930) népi hősök szerepében vált ismertté.

– Pest és Vác között elindulnak az első vonatok (1846)

– Medveczky Ádám karmester, az Operaház örökös tagja születése (1941)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-74791-d113″][vc_column_text]BÍZZ ISTEN TERVÉBEN!

„Aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik.” (Efezus 1:11)

a Bibliában azt olvassuk: „Nem vonja meg javait az Úr azoktól, akik feddhetetlenül élnek” (Zsoltárok 84:12). Néha imádkozunk bizonyos dolgokért, mert azt hisszük, hogy az jó lesz számunkra. De Isten, akinek terve van az életünkkel, tudja, hogy mi a jó a számunkra, és mi nem az. Billy Graham felesége, Ruth azt mondta, hogy ha fiatal koréban Isten minden imáját meghallgatta volna, akkor rossz férfihoz ment volna férjhez – többször is. Két könnycsepp úszott az élet folyóján lefelé. „Ki vagy te?” – kérdezte az egyik a másiktól. Az így felelt: „Annak a lánynak a könnye vagyok, aki megkapta őt.” – felelte amaz. Az élet már csak ilyen, nem igaz? Sírunk valami miatt, amit nem kaptunk meg, és közben nem vesszük észre, hogy talán kétszer annyit sírtunk volna, ha Isten megadta volna azt nekünk. A „hitben járunk” kifejezés azt jelenti, hogy bízunk Isten tervében, amit ő már kidolgozott, és amiből mindig csak annyit fed fel számunkra, amennyit éppen tudnunk kell. Pál azt mondta: „megtanultam, hogy elégedett legyek azzal, amim van” (Filippi 4:11). Nyilvánvaló, hogy az elégedettsége nem a körülményeiből adódott, hiszen hét évet kivéve szolgálatának nagy részét börtönben töltötte. Akkor honnan eredt elégedettsége? Abból a tudatból, hogy Isten „mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik.” Azt jelenti ez, hogy Pál ismerte Isten tervének minden részletét? Nem, de még ha nem értette is a tervet, bízott a Tervezőben! Ebből eredt Pál békessége, öröme és elégedettsége. Ugyanez érvényes rád is.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-24791-d113″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Bonaventura püspök, egyháztanító

1218 körül született Viterbo közelében. A hagyomány szerint a Bonaventura (jószerencse) név a súlyos beteg gyermek Szent Ferenc imájára történt csodás gyógyulásának emléke. 1218 körül, anyja fogadalmához híven, belépett Szent Ferenc Rendjébe. Elöljárói, felismerve tehetségét, a noviciátus után Orvietóba küldték a Rend első hittudományi főiskolájára, de már egy év múlva a párizsi egyetemre. 27 éves korában pedig a híres párizsi egyetemen kezdte meg tanári működését. A fiatal ferences egykettőre Aquinói Szent Tamás mellett a legünnepeltebb tanár lett. 1257-ben, 36 éves korában a Rend generálisává választották. X. Gergely pápa, a II. lyoni egyetemes zsinatra rendelte Szent Tamást is, Bonaventurát pedig kinevezte bíborosnak. Egyhangúlag neki tulajdonították, hogy a görögök visszatértek az Egyház egységébe, mikor letették a hitvallást. Bonaventura hatalmas beszédében adott kifejezést a jelentős eseménynek. Már halálos betegen ment el a zsinat következő ülésére. Visszavonult, készült a halálra. A pápa kezéből vette a szentkenetet, és a feszületre függesztette tekintetét. Így halt meg 1274. július 15-ére virradó éjjel.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]