2018. június 10., vasárnap

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Margit – a Margaréta régi magyaros formája.

Gréta – a Margaréta, Margit önállósult becézője.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Meghalt bennünk a gyermek. Szellemhazánkat elfelejtettük, üzeneteit nem halljuk, vagy csak nagyon ritkán és hamisan. Megöregedtünk, és nem jól. Álomtalanok lettünk. Mágusok helyett csaló bűvészek. Mutatványaink néha látványosak, de nem bírják az időt. Pedig eredetileg azért hoztunk létre műveket, azért írtunk, zenéltünk és festettünk képeket, azért tanítottunk és prófétáltunk, hogy a világot átvarázsoljuk. Nem sikerült.”

Müller Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-932a6a-5ca6″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Margit napja

A néphagyomány szerint ez a nap alkalmas a retek elvetésére, mert az jó gyenge marad. Tyúkültetésre is alkalmasnak tartják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 5.). Író, kritikus, publicista. 1914-től az ungvári állami főreáliskolában magyar-francia szakos tanárként dolgozott. Ungvár meghatározó szerepet játszott életében, itt lett az esszéíró Szabó Dezsőből szépíró. „A háború első három évében  Ungvárt voltam tanár – vallotta –… ott ismertem meg minden emberi szenvedést, ott láttam meg a tragikus ember minden útját.” Két tanulmánya és  tizennyolc elbeszélése született  itteni tartózkodása idején. Tanárok (Nyugat, 1916) című elbeszélésében bemutatta Ungvár mindennapjait, az iskola életét, tanárait. Első kisregényét, a Nincs menekvést is az Ung megyei Könyvnyomda adta ki 1917-ben. Itt született meg legnagyobb regényének, Az elsodort falunak alapgondolata is: „Egyszer aztán az ungvári Cikerén bujdosva: belém hullt ez a cím: Elsodort falu. Hónapokig hordtam magamban. Egy elbeszélés is próbálkozott belőle, mely az elsodort falusi házak és a tengerré lázadó patak drámáját akarta egy pár jelenetbe domborítani. Két-három oldal meg is született belőle, s négy-öt első mondata a későbbi regény első mondatai lettek…”

1915-ben írta, s innen publikálta a Tett hasábjain a magyar irodalmi avantgard programtervezetét.

Szabó Dezső a 30-as években, előadókörúton járt ismét Ungváron.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Ezen a napon született 1879-ben Szabó Dezső író. Az ifjúság lelkesen hallgatta előadásait, nagy szerepet játszott a nemzeti sorskérdések iránti érdeklődés ébren tartásában.

–         Márkus László (1928) színész, játékait könnyed, természetesen áradó humor jellemezte.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-72a6a-5ca6″][vc_column_text]A HÓSEN SZÉPSÉGE (2)

„Nagy főpapunk van, aki áthatolt egeken, Jézus, az Isten Fia.” (Zsidók 4:14)

 

Figyelj meg még két dolgot a főpapi melltáblával kapcsolatban: 1) Közel volt a szívéhez. Évente egyszer, az engesztelés napján Izráel főpapja bement a szentek szentjébe, ahol Isten jelenléte volt, hogy engesztelő áldozatot mutasson be a nép bűneiért. Ilyenkor teljes főpapi díszben volt, és ruházatának minden része különböző dolgokat jelképezett. De a sok főpapi ék közül a hósen volt legközelebb szívéhez. Ez elárulja, mennyire szeret és értékel Isten, és arra vágyik, hogy közel lehessen hozzád. Ma azt mondja neked? „nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged” (Zsidók 13:5). Milyen csodálatos ígéret! 2) A törzsek nevei nem csupán rá voltak írva a hósen köveire, hanem bele voltak vésve (ld. 2Mózes 39:14). Ami írva van, azt ki lehet radírozni, vagy véletlenül is kitörlődhet – de ez nem történik meg azzal, ami bele van vésve egy drágakőbe. Kétféleképpen követhetünk el bűnt: ha szándékosan vétkezünk, vagy ha gyengeségeink miatt elbotlunk. Isten megfedd és fegyelmez, hogy visszatérítsen a helyes útra, de soha nem fog hátat fordítani neked, soha nem fog eldobni. Túl értékes vagy számára ehhez. Emlékszik rá, mekkora árat fizetett érted, és azt mondja: „nevét nem törlöm ki az élet könyvéből” (Jelenések 3:5). Ha Krisztusban bízol, biztos lehetsz abban, hogy Isten szeret és elfogad.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]